Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1899

21 Az ezüstpénzekhez használt érez minősége korok szerint szintén változott. Kezdetben csak 5°/

0, Nero és Domitianus alatt io°/

0, Trajanus, M. Aurelius alatt 20 °/

0, Commodus alatt 30 °/

0 s utóbb Sept. Severus alatt még több °/

0 idegen anyagot (rezet) kevertek az ezüstbe s ilyen öntvényből verték pénzeiket. Később Valerianus, főleg pedig Gallienus alatt már az ezüst csak 20—10 °/

0-ot tett az ezüstpénzekben, tehát az ezüstpénzek minősége is folyton hanyatlott s tartott Diocletianusig. Ezentúl ismét elég jók az ezüstpénzek. C) Aranypénzek. A legelső római aranypénzek Plinius tanúsága" szerint az első ezüstpénzek után 62 évvel későbben, tehát Kr. e. 217-ben láttak napvilágot; azonban nem voltak a köztársaság korában valami gyakoraik, nem vertek belőlük sokat ; azért ritkák, gyűjteményünkben egy sincs. A császári aranypénzek (aureusok) már nem oly ritkák, az ezüst denariusszal egyenlő nagyságúak, szépek és jó minőségűek, nagyon sokszor a lehető legjobb aranyból készültek. Sulyuk időnkint a császárok korában szintén változott, mint azt aranypénzeink

1 bizonyítják. Kezdetben 40-et vertek egy fontból. Később Nero és utódai 45-öt, Caracalla s őt követő császárok 50-et, Diocletianus 60-at, N. Constantinus végre 72-őt veretett egy fontból és ezt solidus-nak nevezték. Ezen utóbbi sulyegység aztán uralkodott tovább is, egész középkoron át a kelet-római birodalomban, mint azt a pénzeken olvasható számok LXXII vagy betűk : OB = 72 bizonyítják. Értékük kezdetben 25 ezüstdenariusszal volt egyenlő. Ezen nagy érték csábította őslakóinkat arra, hogy utánozzák, bronz- és ezüstpénzeiket aranynyal bevonják, hogy másokat rászedhessenek. Gyűjteményünkben 3 drb. ókori hamis arany szerepel. 6. A római pénzek alakja és készítésmódja. * A római pénzek általában kerek alakúak, ritkán szép szabályosak, legtöbbnyire szabálytalanok; négy vagy többszögletü pénzek gyűjteményünkben nem fordulnak elő. Az alakok, főleg az előlapon a legrégibb példányoknál nagyon kidomborodnak ; e tekintetben különösen a consularis bronzpénzek tűnnek ki, a melyek épen ezáltal meglehetős gömbölyű alakot öltenek. E kidomborodás szembeötlő az I. és II. századból származó pénzeken is, de már később fokozatosan elvesztik ebbeli jellegüket s lassankint a mi pénzeinken uralkodó sajátságokat veszik föl. így legalább nem koptak el oly könnyen. Művészeti szempontból a köztársaság utolsó s a császárság első századaiban vert érmek tűnnek ki. Nem csoda. Az irodalom ekkor élte arany-, majd ezüstkorszakát; a művészet ekkor érte el tetőpontját. Pénz1 Tiberius aranyának súlya: 7-4 gr., Trajanusé szintén annyi, Caracallaé 6'6 gr., N. Constantinusé 4-3 gr., II. Constantiusé 4-54—4-32 gr., Constantius Gallusé 4*55 gr.