Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1899

9 ismét az uralkodó pénzrendszer szerint kisebb alcsoportokra oszlanak, mint azt alább, az egyes pénznemeknél látni fogjuk. Ezen általános bevezető részben azon sorrendben fogok ismertetésemben haladni, melyet a különös részben egyes pénzdarabjaink leírásánál követek. 3. Consularis pénzek (numi eonsulares). A) Bronzpénzek. A pénzverő hatalom, a pénzverésre egyedül följogosított római állam az V. század közepén, a decemvirek korában pénzegységül egy font érczet (aes grave] fogadott el, nyomott 327"45 gr. a mi sulymértékünk szerint s azt elnevezték as-nak, as libralisnak, assis-, assarius-, líbra- és pondo-nak. Ilyen sulyu pénzeket aztán 326-ig vertek. A nagy és súlyos as-t vették többszörösen, de kisebb részekre is osztották. Többszörösei voltak: a dupondiusok = 2 as, s jelük volt II; tripondiusok 3 as, jelük III; sesíertiusok = 2

1

2 as, jele IIS vagy HS; quinariusok = 5 as, jelük V; denariusok - 10 as, jelük X vagy X és még közepén egy vízszintes vonal. E három utóbbit azonban már csak később hozták be s ezüstből verték és róluk alább az ezüstpénzeknél lesz szó. A 12 unciára osztott as-nak részei a következők: Semis vagy semissis == ^/2 as = 6 uncia; triens = as = 4 uncia; quadrans = 1j

4 as = 3 uncia; sextans = 1/

6 as 2 uncia; uncia = V

1

S as. Jelölték az as-t »L jellel, mely a líbra szó kezdőbetűjéből keletkezett s egy fontot jelentett; a semist S betűvel, a trienset 4 ponttal, mely az unciák számát jelezte; a quadrans-ot 3 ponttal, a sextans-ot 2 ponttal és az unciát egy ponttal. Az as-nak egyéb részei voltak még : Deunx = 11 uncia, dextans = 10 uncia, dodrans = 9 uncia, bes = 8 uncia, septunx ^ 7 uncia, quincunx == 5 uncia, de ilyen pénzeket nem vertek a rómaiak. Előre látható volt, hogy a nagysága és súlya miatt nagyon alkalmatlan as-t

1 kisebbíteni fogják s ezt meg is tették, még pedig többször s fokozatosan kisebbre szabva ugy, hogy végre váltópénz lett belőle, vagyis olyan pénznem, mely nem reális, hanem csak névleges értékkel birt Augustus uralkodása felé s azután is. Plinius szerint a köztársaság pénzügyíleg szorult helyzetében így segített magán. Az első kisebbítés történt 316—263 közti években, a mikor az as 3 régi unciával lett egyenlő, s ez a trientalis láb ; 263-ban az I. pun háború idejében 2 régi unciával, s ez a sextansi láb; 217-ben Hannnibaltól nagyon szorítva Fabius törvény által I unciával — ez az unciális láb, s végül a Papirius-féle törvény által unciával lett egyenlő s ez a semiunciális láb. 40-ben Kr. e. már annyira mentek a redukálásban, hogy az as-t egy régi unciának negyedrészével 1 A leletek arról tanúskodnak, hogy a legrégibb as már eredetileg nem volt egyenlő 12 unciával, hanem csak 10-zel, '/« unciával már akkor reducálták.