Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

7 buzdította iránta. Beszéde végeztével Ballai György, gimnáziumi rendkivüli tanárnak alkalmi ódáját osztották ki a hallgatóság között. Este az akadémia épülete ki volt világítva. Ekkor érkezett meg széki Teleki József gróf, a pécsi tankerületnek újonnan kinevezett főigazgatója ; késését útközben felmerült galiba okozta. Másnap megjelent nála tisztelegni az akadémiai tanártestület. Üdvözletüket fogadván, átment velük az akadémia épületébe és beszédet intézett hozzájuk, a melyben magasztalta az uralkodót, megemlékezett Pécs városáról, szólt a saját, főigazgatói teendőiről, fejtegette a tanárok hivatásbeli kötelmeit, s végül az akadémiát megnyitottnak nyilvánította. November 3-án volt az első akadémiai tanárgyülés (consessus), melyen Teleki elnökölt s jelen voltak teljes számban az akadémiai és gimnáziumi tanárok. A gyűlés tárgyai Hersching gimnáziumi igazgatónak akadémiai igazgatóvá való előléptetésének kihirdetése és az ujabb tanügyi változások megbeszélése voltak. Az akadémia ezzel tényleg megkezdte hivatalos működését.

1 De Győr városa nem tudott belenyugodni a veszteségbe, mely őt az akadémia távoztával szellemileg s anyagilag érte. II. József életében ugyan nem indított mozgalmat az akadémia visszahozása érdekében, mert jól tudta, hogy az elhatározásaihoz keményen, sőt makacsul ragaszkodó fejedelem kérelmét figyelemre sem méltatná. II. József halála után azonban feltűnt a reménycsillag. Magyarország régi jogrendje helyreállíttatván, ez alapon Győr városa is szót emel az akadémia visszahozása ügyében ; 1790-ben, április 24-ikéről keltezve, kérelmet

2 teijeszt II. Lipót király elé. Győr városának több oknál fogva joga van, szól az irat, az akadémiához. Az akadémia itt fakadt a gimnázium kebeléből, itt kapta Mária Teréziától uj szervezetét s »kir. akadémia« cimét. Hires volt ez iskola, özönnel özönlött majdnem az egész Dunántul ifjúsága a tudományok e csarnokába. A szellemi hasznon kivül, melyet e főiskola Győr városára és nagy vidékére árasztott, anyagi gyümölcsöt is termett : az iparos-osztály a török hódoltság okozta nyomorából lábbadozni, sőt erősödni kezdett. Ekkor jött a csapás, II. József rendelete, mely az akadémiát 1785-ben Pécsre költöztette. Győr városát ez intézkedés kinosan érintette, hisz sohasem hitte volna, hogy a Mária Teréziától adott királyi szót, mely az utókornak is biztosította az intézetet, az utód oly könnyen megszegheti. Káros volt ez intézkedés Győr városára, káros a szomszédos vidékre és megyékre ; Győr ipara aláhanyatlott, ifjait az akadémia távolsága miatt nem képezhette ki, így járt vidéke is, a mi nagy csorbát ütött az ország mívelődése fejlődésén. De beállott a fordulat, Győr remél s visszavárja akadémiáját. Nincs útjában semmi akadály s több oknál fogva rászolgált e figyelemre: 1 Protocolum Regiae Quinque Ecclesiensis Academiae, 1785—1788. — 2 Latin eredetijét 1. egész terjedelmében a Függelék I. sz. alatt.