Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

76 e dologról csak épen annyi adatunk van, hogy az 1787/8. évben egy ifjú sem tett ügyvédi vizsgálatot. De ebből természetesen nem következik, hogy egyáltalán nem tettek akadémiánkban ügyvédi vizsgálatokat, mert e dolog már nem tartozván a szorosan vett tanulmányi ügyek közé, az ügyvédi vizsgálatra vonatkozó ügyiratokat nem is vették föl az akadémiai jegyzőkönyvekbe. 3. A tanulók vallásos nevelése. II. József az 1784-ben kiadott rendeletében a főiskolákban addig életben volt vallásgyakorlatokat és istentiszteleti cselekményeket teljesen megszüntette s a vallásbeli kötelességek teljesítését kinek-kinek magánbuzgalmára hagyta.

1 Az akadémia tanárkara mindamellett is rajta volt, hogy az ifjúság a a keresztjáró és buzaszentelő körmeneteken jelen legyen. Parancsolni nem parancsolt rá, csak melegen ajánlotta.

2 Kimondotta azt is, hogy az ifjúság érdemekben gazdag egyének temetésén jelen legyen.

3 De maga II. József is csakhamar átlátta, hogy az ifjúság magánbuzgalmára épített bizalom hiában való volt; 1788-ban rendeletileg hagyta meg, hogy az ifjúságnak évenkint egyszer, húsvétkor iskolai kötelezettségképen gyónnia és áldoznia kell. Az ifjúság bármely kath. paphoz gyónhatott, de a gyóntató köteles volt a gyónócédulát a városplébánosnak átadni, ki az igazgatósággal egyetértőleg teljesítette az ellenőrzést.

4 1789-ben már azt is meghagyja II. József, hogy az ifjúság vasár- és ünnepnapokon testületig szentmisét és szentbeszédet hallgasson, vasárnap délután pedig félóráig tartó vallásos felolvasást kell számára tartani.

5 A tanárkar azonban e felolvasást fölöslegesnek vélemenyezte, mivel a felolvasásokban tervbe vett vallásos eszmék fejtegetését a metafizikai, ethikai, természetjogi és történelmi előadásokban is pótolni lehet. A helytartótanács a tanárkar véleményét tudomásul vette, de sürgette a rendelet lényegének életbeléptetését. A főigazgató erre rögtön felelt : azonnal életbe léptették, az ifjúság testületileg a plebánia-templomba jár s ott hallgatja vasár- és ünnepnapokon a 10 órai nagymisét és szentbeszédet.

6 A szentbeszéd hallgatása dolgában azonban nehézség merült fel ; az akadémiai ifjúság ugyanis anyanyelvére magyar, német és horvát levén a közös szentbeszédet eredménnyel nem hallgathatta. E nehézséget a kormány ugy oldotta meg, hogy az ifjúság nyelve szerint három csoportba osztva, egy-egy tanártól kisérve, külön-külön hallgasson szentbeszédet. A délutáni istentiszteleten való jelenlét aján1 Munkánk I. részének 71. lapján e tekintetben, a rendeletnek a protocolumba való fogyatékos fölvétele miatt, hiba csúszott be; ott ugyanis azt állítjuk, hogy az ifjúság vasárés ünnepnapokon köteles volt testületileg istentiszteleten jelen lenni, holott ez a gimnáziumi ifjúságnak szólt. — 2 Az 1785/6. prot. — 3 1786/7. prot. — 4 1787/8. prot. — 5 1789. febr. 25, 7159/757. — 6 1788/8. prot.