Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

74 ösztöndíjas tanulók, kik a francia háború alkalmával a nemesi fölkelésben résztvettek s ezáltal tanulmányaikat félbeszakították, a fölkelés szétoszlatása után minden akadály nélkül ismételhettek ; de ha akadt, aki szorgalmában bizva fel akart lépni a következő osztályra s ennek végeztével szándékozott megszakított tanulmányairól vizsgálatot tenni, akadálytalanul megtehette. E kedvezményt azonban hamarosan megszorították, mert a föllépést megengedték ugyan, de ha rosszul tanultak, ösztöndijukat elvesztették.

1 Ismételniök a tanulóknak akkor kellett, ha valamely tárgyból III. rendű osztályzatot nyertek. S e dologban nem volt személyválogatás : akár nemesi, akár polgári vagy jobbágyi osztályból származott a megbukott ifjú, állott rá a rendelet.

2 De nem minden bukott tanulót engedett a tanárkar osztályismétlésre. Az 1790/1. iskolaévben Kelemen Antal i-éves bölcselethallgatót csak ugy fogadta el a tanárkar ismétlésre, hogy ö is, pártfogója is, a baranyamegyei alispán Írásbeli reverzálist állítottak ki, hogy gazságainak ismétlődése esetén rögtön a tett elkövetése után tisztulni fog az intézetből 3 A vizsgálatok után az érdemjegyek megállapítása következett. Minden tanár külön-külön benyújtotta tantárgyából az érdemsorozatot, ebből pedig az igazgató állította össze az egész intézet érdemsorozatát, melyben minden tantárgynak meg volt a maga rovata Az érdemjegyek voltak : jeles (eminens), I. rendű, II. r., III. r. Az ekként összeállított érdemsorozat volt a hivatalos főkönyv, mint manapság mondanók, s ebből állították ki a bizonyítványokat. Bizonyítványukat a tanulók ki tartoztak venni, mert csak annak felmutatásával történhetett a magasabb osztályba, illetve a más tanfolyamra való föllépés. Különösen állott e szabály a jogi tanulmányokat végzett ifjakra, mert csak az nyerhetett politikai állást, aki bizonyítvánnyal tudta tanúsítani, hogy a jogi tanulmányokból, főleg pedig a politikai, kereskedelmi és pénzügyi tantárgyakból sikeres vizsgálatot állott ki.

4 Az érdemjegyek megállapításában a tanárkar nem bizonyult mindig részrehajlatlannak. Az 1788/9. első félévi fölterjesztésekre tett helytartótanácsi megjegyzés legalább ezt bizonyítja. Feltűnőnek tartja a leirat, hogy a 9 másodéves joghallgató közül 4, a 11 első éves joghallgató közül pedig 5 eminens van, ami csakis részrehajlásból magyarázható. A tanárkar április 8-iki ülésén felelt e vádra. A kellő szigorúságot ajánló rendeleteket ők mindig szem előtt tartották A főigazgató jelen volt az előadásokon s a vizsgálatokon, láthatta, hogy az eminens jegyeket érdemből, nem pedig részrehajlásból osztogatták. Éles észjárás, világosság és szabatosság, készség volt tapasztalható a szóban forgó tanulók feleleteiben. Nem a szám határoz, hanem a kész eredmény. Ám a kevés szám talán a jeles tehetségek elnyomására szolgáljon?! — A tanárkarnak igaza lehet, válaszolt újra a h. t., de ritkaság, hogy ily eredmény fordul 1 1798. febr. 6., 31II. és febr. 27. rendel. — 2 1784. szept. 7., 28173. — 3 ápr. 10., 12921/459. — 4 1789- aug. 23., 31555/3058.