Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

59 termettség és képesség reábízott dolgainak gyümölcsöző végzésére, és akiben megvan, alkalmazható, legyen működése tere akár az iskola, akár más hivatal. Hangzatos elv; csak az kérdés, jogos volt-e? Csupa katholikus pénzen alapított s fentartott iskolák nem rendelhetők jogosan protestáns felügyelő, vezető alá. Az nem lehet ellenvetés, hogy ez időben már állami vagyonból, a tanulmányi alapból tartották fenn az iskolákat. Az állam jogtalanul harácsolta össze és tette saját vagyonává a katholikusoktól letett és adományozott alapítványokat és birtokokat, mert az a katholicizmusnak csak oly magánvagyona volt, mint ahogy a sajátja akármelyik magánegyénnek az ő magánvagyona. Ámde nyugodjunk bele, hogy a sok katholikus pénz és birtok az állam kezelésére és rendelkezésére jutott ; — fordíthatja-e így is kénye-kedve szerint az alapítványt másra, mint azt az alapítók szándéka megjelöli? Ha igen, akkor minden alapítvány célját meg lehet hamisítani, ha pedig nem, akkor nem volt jogában az államnak a katholikus iskolákat katholikus jellemüktől megfosztani, nem volt jogában föléjük katholikus pénzzel fizetett protestáns felügyelőt, főigazgatót rendelni. — Következetességet sem látunk II. József eljárásában. Miért nem tette rá kezét a protestáns iskolák alapítványaira, miért nem léptette azokban is életbe a Ratio és a saját elveit? Mert autonómiájuk volt. De hisz ez autonómia sokat levont a minden térre kiterjeszkedő állami mindenhatóságból. S mégis meghagyta autonómiájukat ! Meg, mert le akarta őket kötelezni. Jól tudta II. József, hogy a protestánsok szemernyit sem engednek jogaikból, és sérelmük esetén készek fegyverhez is nyúlni s ami a fő, a hatalmas Poroszországhoz fordulni támogatásért. Ezért volt a sok elnézés, sőt a türelmi rendelet kiadása is. íme a megalkuvó meggyőződésen alapuló államhatalmi elvek ! Csak ott mert II. József tenni, ahol fegyveres ellenállástól nem kellett tartani. II. József nem találkozván semmi ellenkezéssel, megmarad elvi álláspontján; Teleki fölmentése után (1787.) ismét csak protestáns főigazgatót nevezett ki vajai Vay István személyében.

1 II. Lipót alatt végre beállott a katkolikus visszahatás, ami csattanósan kitűnt abból, hogy a király Vayt csak azon okból mentette föl állásától, mivel nem volt katholikus.

2 Utána Kelemen Imre, akad. igazgató vezette helyettesként a főigazgatói ügyeket, mig végre 1793. jul. 19-én Nóvák Krizosztom bencés bakonybéli apátot nevezte ki a király főigazgatóul,

3 aki szeptember 6-án érkezett székhelyére, 7-én pedig megtartotta székfoglalóját s átvette a főigazgatóság vezetését.

4 Nóvák 1802-ig viselte hivatalát, mikor is a jogaiba iktatott bencés-rend főapátjává választatván, a főigazgatóságról lemondott. Utódjává Rausch Ferenc, szent-dömötöri apátot, pozsonyi akadémiai igazgatót 1 1787. szept. 20., 33396 '2474. h. t. int. — 2 1790. dec. 28., 28951. h. t. i. — 3 1793. jul. 19., 16745. h- t. i. — 4 1802/3. prot. 231. sz.