Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

35 gálatok nyilvánosságát is. Minthogy azonban a pécsi akadémiai tanárok a vizsgálatok nyilvánosságát úgy fogták fel, hogy a tanuló a nyilvános szégyen, illetve elismerés és dicséretből ösztönzést merít a tanulásra, a közönséget továbbra is meghivták s bebocsátották a vizsgálatra.

1 Vizsgálatok alkalmával az elnöki tisztet az igazgatónak kellett teljesíteni. Ennek következtében a vizsgálatok majdnem egy teljes hónapig tartottak s jól belenyúltak a második félévbe, illetve a nagyszünetbe. A tanárkar e szokást károsnak tartotta az igazgatóra s tanulókra egyaránt, ép azért hivatkozva a pesti egyetemen divatos szokásra, azt kérték a helytartótanácstól, engedje meg, hogy a vizsgálatokon az illető kar dékánja elnököljön, az igazgató pedig hol az egyik, hol a másik tanulmányi kar vizsgálatainál legyen jelen ; így több időt takarítanak meg, több idő kerül az előadásokra s a tanuló ifjúság sem tölti, mint szokása, a vizsgálati szünetek alatt idejét semmitevéssel.

2 A h. t. a pozsonyi akadémiában szokásos vizsgálati rendet ajánlotta. Az ifjúság karok szerint két részben, de egy időben tegye vizsgálatait ; egyiknél a főigazgató vagy az igazgató, a másiknál pedig a prodékán elnököljön ; ha pedig a főigazgató vagy az igazgató a gimnáziumi vizsgálatokon van jelen, helyettesítse a prodékán.

3 1806-ban újítás történt a vizsgálatokban. A tanárnak a vizsgálatra annyi tételt és kérdést kellett irnia, ahány tanuló osztályában volt. A felelésre felhívott tanuló a tételt maga húzta s abból felelt. E főigazgatói utasítás azt akarta elérni, hogy elejét vegye a pécsi akadémiában tapasztalt személyválogatásnak, s meg akarta szüntetni azt a ferde szokást, hogy a tanár a tanulókkal a feleltetést névrendben s a tankönyvben levő fejezetek szerint végeztette, minek természetesen az volt a káros következménye, hogy a tanulók kiszámították, a tananyag melyik része esik reájuk s csak azt tanulták meg. A tételhuzással tehát a főigazgató az egész anyag lelkiismeretes megtanulását is célozta.

4 A vizsgálatokkal rokon természetűek voltak a tentamenek (próbatételek). A vizsgálatok e neme a jezsuita korból maradt fenn s meghivott közönség előtt lefolyt vitatkozásokból (disputatio), avagy az egyik félnek rövidesen odavetett támadásaira, néhézségeire válaszul adott kimerítő és részletes védelmezésekből (defensio) állott. A fejtegetésre szánt anyagot a tanár az évközben végzettekből állította össze s gyakran ki is nyomatva adta át a föllépő tanulóknak és a közönségnek. Céljuk egyrészről a tanulóknak bátor föllépésre, lélekjelenlétre és ügyes dialektikára való szoktatás volt, másrészről az érdeklődő közönségnek alkalmat adtak személyesen meggyőződnie arról, miként neveli az iskola a tanuló ifjúságot. Habár Mária Terézia 1779-ben a tentameneket is eltörölte, a pécsi akadémiában 1 1779. január 18., 797. h. t. int. Az 1785/6. prot. II. és 15. sz. M. o. 16., és 57. sz. — * 1790/1. prot. 274. sz. — 3 1791. október 28., 19835. h. t. int. — * 1806. febr. 19. kelt főigazgatói utasítás, az 1805/6. prot. 149. sz. 3*