Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1898

33 Az anya szent Egyház története ; Faludi Ferenc, Nemes Ember, Nemes Úrfi, Nemes Asszony, Udvari Ember, Szent Ember ; Szabó Dávid, Kisded Szó Tár; Rájnis József, Magyar Virgilius ; Beniczky Péter, Magyar Rhytmusok c. művek. Az 1797/8. iskolaévben pedig 212 frt 28 x/

8 krt kapott a tanszék szükségleteinek födözésére.

1 A magyar nyelvvel bezárul az akadémiai oktatás tantárgyainak száma. A Ratio ajánlotta rendkívüli tantárgyak (Justinianus »Institutiói«, diplomatika, numizmatica, erdészet és vadtenyésztés) tanításáról nincs szó a jegyzőkönyvekben. Egy ujabb rendkívüli tantárgyra mégis akadtunk. 1788. julius havában Czinke Ferenc, rendkívüli gimn. tanár az akadémiai tanácshoz kérvényt nyújtott be, hogy az akadémiában a francia nyelvet rendkívüli tárgyként taníthassa. A tanács megengedte, de kikötötte, hogy rá kényszeríteni senkit sem szabad.

2 Meddig tanította Czinke a franciát, adat híján nem tudjuk, de egy-két évnél tovább aligha, mert ez időben a bécsi kormánykörökben erős ellenhatás keletkezett minden ellen, ami francia volt. A tanítás kezelésére, módszerére a Ratio szabályai voltak irányadók. Azonban ha valamely tárgy anyagában, tartalmában s irányában változás történt, vagy ha egészen uj tankönyvet irtak elő, akkor időnkint kiadott utasításokkal jelölték meg a tanítás menetét, módjait és eszközeit. így pl. II. József alatt már a szabad gondolkodáson és kutatáson nyugvó bölcseletet kellett tanítani; azért, mikor a kormány azt hallja, hogy e tárgyat a régi, »scholasticus módon« adják elő, meghagyja a főigazgatónak, hogy ezt tovább ne tűrje. Csakhogy ezen esetben nagyon is téves volt a följelentés, mert épen ekkor tanította Delling a Kant-féle bölcseletet, s mint a főigazgató jelenti, nyoma sem volt a »scholasticus« módszernek.

3 Különben az ellenőrzés olykép történt, hogy az előadásokhoz használt összes tanés segédkönyvek jegyzékét fel kellett küldeni a helytartótanácsnak ; ha pedig egyik-másik tantárgyhoz nem volt tankönyv, a tanár magyarázatainak rövid foglalatát tartozott eleinte a h. t.-nak felküldeni, majd pedig csak a főigazgatónak felülvizsgálat végett átadni.

4 Ebben az időben az iskolákban nagyon el volt harapódzva a memorizálás, ami magában véve nem volna baj, csakhogy az a baj is hozzájárult, hogy az emlékezettel gyűjtött anyagot értelmileg is nem dolgoztatták fel a tanulókkal. E baj ellen óva int a kormány s hangsúlyozza, hogy a puszta memorizálás csak alaki tudás ; helyezzenek súlyt a megtanult anyagnak tudatossá tételére, mert csak igy van haszna a tanulásnak.

5 Hogy pedig gyümölcsözővé váljék az oktatás, a tanárok és a tanuló ifjúság munkája, a következő utasítást adja a h. t. 1 !793- ápril 26., 9612. h. t. int., az 1797/98. prot. — i Az 1797/8. prot. 425. sz. — 3 1789. szept. 18., 36146/3534. h. t. int., és az 1788/9. prot. 448. sz. — 4 Az 1787/8. prot. 329. sz. — 5 1788. márc. 20., 11770/852. h. t. int. A győri kir. tudomány-akadémia története. II. r. 3