Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1897

242 utána az egész levelet is. — Neki már könnyebb dolga volt.

( mert csak a gimnáziumot kellett igazgatnia ; de alatta már lazulni kezd az iskolai fegyelem, habár ezt inkább a II. József túlságos engedékenységének tulajdoníthatjuk ; meglazult a tanári karnak egyetértése is, a mint ezt a fegyelmi esetek mutatják. — Ot követte Balogh Sándor, győri kanonok, a ki életének javakorát intézetünkben töltötte el, mint tanár. Idősebb korában került az intézet élére, nem lehetett benne annyi erély különben is félénk, szelid természeténél fogva, hogy a tanári karban az egyetértést fokozza, az intézet színvonalát emelje. A naplókat lelkiismeretes pontossággal vezette, ha szükséges volt, a helyettesítéseket is végezte, habár nehezére esett is, mint pl. fönnebb az exhortatorról szóló részben láttuk. Panaszkodva említi föl, hogy az intézetben nem volt számára berendezve helyiség ; nyáron a könyvtár helyiségében szokott tartózkodni, s ott fogadta az ifjúság panaszát, vagy a tanárok látogatását ; télen azonban a könyvtár helyisége fűtetlen lévén, azon teremben szokott lenni, hol a magyar előadásokat tartották, mert legalább fűtve volt. Bármily terhére esett is, mégis naponkint kétszer látogatott el lakásáról az intézetbe, hogy a tanárokkal érintkezhessék. Sok keserűséget okozott neki Kutka esete, de félénksége mellett is teljes odaadással volt rajta, hogy a rendetlenségeken segítsen. Meg kell még emlékeznünk az igazgatói teendők egyik igen kellemetlen oldaláról, a mely különösen a 90-es években hárult reájuk : a czenzura végrehajtásának ellenőrzéséről. A czenzura, a könyveknek a kormány megbízásából való felülbírálása, s ez alapon esetleg eltiltása, már e század elején keletkezett nálunk is. Azt természetesnek tartjuk, hogy az iskolai használatra irt könyveket felülbírálta a kormány. Szükséges volt ez eleinte főleg tudományos szempontból is, mert minden kezdetleges állapotban volt még az átmeneti korszak elején ; szükséges volt ez azon szempontból is, hogy a könyvekbe ne kerüljenek bele az államra sérelmes tanítások. E czenzurán kívül volt a szoros értelemben vett könyvbírálás, a mely az egyes megbízottak ítéletétől tette függővé, megjelenhetik-e valamely könyv vagy sem ? Ha a czenzor maga irt könyvet, akkor művét a budai czenzornak volt köteles felülvizsgálatra megküldeni. Ily czenzori hivatal minden nagyobb városban volt, a hol akadémia vagy egyetem volt; volt tehát Győrött is; 1782-ben Majláth Antal, akadémiai tanár, a kinek e munkáért 100 frt járt, továbbá tűzifa és gyertya ; de postai költségeket nem kapott. Midőn az akadémiát Pécsre helyezték, megszűnt egyúttal a czenzori hivatal is, A felsőbb hatóság ezután minden félhónapban közölte az intézetekkel is az engedélyezett vagy eltiltott könyvek jegyzékét. II. József alatt a czenzura elég engedékeny volt, a szabadelvű császár megengedte alattvalóinak az irás szabadságát, ha már a szólásszabadságtól az országgyűlésen megfosztotta őket. A naplókban nem is találunk egyebet, mint egyszerű jelzését, hogy a könyvengedélyezés lajstroma ekkor s ekkor megérkezett. II. József halála után s különö-