Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1897

301 Ezen kivül volt a pinczében romándi, pázmándi, tényői, gyiróti és kisbaráti bor, összesen 302 akó. Az istálóban két ló volt, ugy látszik, nemcsak teherhordásra, hanem kocsikázásra is, mert fel van említve két hintó is, az egyik zöldszinre festett, félfedelü, köznyelven : peruts (?), a másik kékre festett, szinte félfedelü, köznyelven kolesz. Hogy a konviktus feloszlatása után e tárgyak hova kerültek, arról semmi adatunk sincs ; valószinüleg eladták az eladható bútorzatot s árát a kincstárnak szolgáltatták át. A konviktusnak áttelepítése előtt a kollégiumban a papnövendékeken kivül volt az akadémia könyvtára is ; továbbá az akadémiai értekezletek számára egy terem ; ezeket most innen kiköltöztették. Ugy látszik az épület egyes részeit idegenek is birták lakásul vagy raktárul. Az átvételek alkalmával ezeknek is felmondtak, sőt felsőbb rendelet is érkezett, a melynek értelmében a konviktusban még tanár sem lakhatik. Kiköltöztették továbbá Gulyás könyvkereskedőt is, a ki könyveivel sok helyet foglalt le s a házat egész könyvkereskedéssé tette. Még egy fontosabb átalakításra volt szükség. A régi gimnázium és kollégium épülete a templom mögött közös udvarra nyílt s ezen jártak a templomba nemcsak a konviktorok, hanem a gymn. és akad. növendékek is. Fegyelem szempontjából kifogásolták ezt az elöljárók, ép azért indítványozta az igazgató, hogy fallal válaszszák el egymástól a két épületet; hogy többé át ne járhassanak az udvarra. Az igazgató felterjesztette a költségvetést Pozsonyba a H. tanácshoz, a mely felülvizsgálatra adta ki Tollhern, kamarai műépítőnek ; ő állapította meg aztán, hogy a választófalat téglából építsék (1782. julius 9-én). 2. A konviktus belső szervezete. Míg a konviktus a jezsuiták vezetése alatt volt, élén a jezsuita regens állott, a ki a házfővel egyetértve intézkedett minden ügyben. Midőn a rend eltörlésekor a püspök vette át a konviktust, mint említettük, megtartotta az utolsó rengenst, Kollert, s ugy látszik a jezsuiták szabályainak szellemében vezette tovább az intézetet. Midőn az egyesítés megtörtént s a konviktus királyi-püspöki konviktus nevet nyert, vezetésében is változás állott be. Mint a fönnebb közölt királyi leirat meghagyta, a budai konviktus szabályait kellett zsinórmértékül fogadni s valószinüleg egy bizottság- volt kiküldve, a mely a belső szervezés szabályait megállapította. Fenmaradt az irattárban egy »memoriale«, a mely a konviktus belső berendezésére vonatkozó kérdőpontokat vet föl ; a bizottság tagjai, működése azonban nincs feljegyezve. Valószínű, hogy a kiküldött bizottság megállapította a belső rendezés szabályait, jóváhagyás végett felterjesztette a felsőbb hatósághoz, a honnan aztán jóváhagyva visszaérkeztek: 1780-ban.