Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

70 szentsir látogatása, az urnapi körmenet, a keresztjáróhétbeli és sz. Márk napi körmenetek, szent elmélkedések és a havi gyónások és áldozások. — A sz. elmélkedéseket húsvét előtt tartották. Kezdődött fekete vasárnap délután s végződött rá következő pénteken. Az elmélkedések befejezéséül az ifjúság a kálváriára vonult ki körmenetileg. Az elmélkedéseken köteles volt a növendékpapság is megjelenni. Az első években azonban elöljáróik intézkedése következtében kivonták magukat; miért is a tanári értekezlet újra elhatározta (1778. jul.), hogy mivel azokra is csak oly kötelező erővel birnak az akadémiai szabások, mint a többi ifjakra, a sz. elmélkedéseken, továbbá a nagyheti szentsir látogatásokon megjelenni tartoznak.

1 Ugyancsak a fönt említett (1777. nov. 10.) tanácskormányon adta elő az akadémiai exhortátor abbeli kívánságát is, hogy a mult évi megállapodás szerint az akadémiai hallgatók karonkint foglaljanak helyet a padokban; így könnyebb volna az ellenőrzés is. Mivel azonban az ifjak nem az intézetből vonultak templomba s ki előbb, ki utóbb érkezett s ott foglalt helyet, a hol talált, továbbá mivel az ifjúság istentiszteletén világiak is meg szoktak jelenni s a padokban foglaltak helyet, nem látszott ugyan célszerűnek az indítvány, de a tanács nem döntött, hanem a főigazgatóhoz fordultak, ki az exhortátor indítványát helyben hagyta.

2 Az elsorolt istentiszteleteken kivül voltak még régi hagyományos s az idő és viszonyok következtében tartott istentiszteletek. Ilyen volt a január 2-iki szentségimádás. A misén kivül a tanuló iijuság óránkint felváltva imádta az oltári Szentséget. 1778. dec. 20-án tartott tanári értekezlet értelmében a tanárok is fehér egyházi inget véve magukra, felváltva egyenkint imádták a Szentséget.

3 Régi, a jezsuitáktól kezdett szokás volt a Sz. Ignác templomban a farsang három utolsó napján ünnepies, misével egybekapcsolt szentségimádást tartani. Az állami korszakban is megtartották e szokást. Minthogy azonban az ünnepies istentisztelethez szükséges költségekre nem volt alap, 1781. febr. havában tartott tanári értekezleten szóba került, megmaradjon-e ezen régi szokás. A hivek megbotránykozásának elkerülése végett meghagyták, de megszorításokkal. Énekes és ünnepies mise ezentúl csak vasárnap volt, hétfőn és kedden pedig csöndes mise. A szentségimádást a tanárok, tanulók és az exhortátortól meghívott világi papok végezték. Reggeli 5 órakor volt a Szentség kitétele, délután 5 órakor pedig betétele. Vasárnap és hétfőn délután a paptól előimádkozott, kedden pedig zenével kisért litánia volt. A körülmények és országos események következtében elrendelt istentiszteletekre is hozhatunk fel néhány példát. 1778. jul. 5-én a porosz király Csehországba betört. Jul. 19-én elhatározta a győri akadémiai tanár-értekezlet, hogy mig az ország polgárai fegyverrel és pénzzel segí1 Prot. — Ratio educ. 480. — 2 Prot. — 3 U. o.