Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

42 e két év alatt ; kötelesek egyszersmind és pedig első sorban hittudományi tanulmányaikat is ismételni, illetve azokban magukat bővebben kiművelni. E végett naponkint bizonyos időt kell fordítaniok a szentírásnak, a zsinatok végzéseinek, a vitás tételeknek (controversiae) és a kánonoknak olvasására. — Kötelesek a prefektustól előirt módon, órákon és beosztással megszabott tanulmányaikkal foglalkozni. Ajálvák nekik a vitatkozások, továbbá a bölcselet- és hittudományhallgatók vitatkozásain és actusain való jelenlét. írásbeli munkáikban bizonyos tételeket »more scholastico« kell tárgyalniok, s e dolgozataikat havonkint, vagy legfölebb minden második hónapban megmutatják a prefektusnak. Néha előadásokat is tartanak a kollégium doktorai előtt, vagy a theologusok ismétlései alkalmával, avagy ebédlőtermükben.

1 E szerint az akadémiai tanárságra készülő egyének egész kiképzése következő fokozatokból állott: elvégezték a gimnáziumot, utána a 3 évi bölcseleti tanfolyamot, azután a hittudományok 4 évi tanfolyamából legalább 3 évet, s csak ezután bocsáttattak a most ismertetett 2 évi magántanulásra.

2 Hazánkban a jezsuitáknak első tanárképző-intézetük Szakolczán volt. Innen a poroszoknak a szomszéd Morvaországba való betörése miatt 1742. máj. i-én Győrré helyezték át az intézetet. — A jelölteket »repetentes humaniorum«-nak nevezi a jegyzőkönyv. S csakugyan egy latin s egy görög tanár vezetése alatt ismételték, illetve bővítették e két nyelvbeli ismereteiket. E repetensek tehát első sorban gimnáziumi tanároknak készültek. Előkészületi idejük egy év volt. Ha a repetensek névsorát összevetjük a győri akadémiai tanárok névsorával, csak néhány olyan tanárral találkozunk, a ki a győri tanárképzőben végezte a repeticiót. Nincs is említve a jegyzőkönyvben, hogy a repetenseket akadémiai tanárokul is itt képezték ki. Ez okok nyomán azt kell következtetnünk, hogy az akadémiai tanárságra kiszemelt növendékeket más intézetekben, pl. a nagyszombati egyetemen, vagy talán valamelyik külföldi intézetükön képezték ki a jezsuiták. De még egy eshetőséget kell fölvennünk. A győri akadémiai tanárok közt, mint említettük, akad egy-kettő, a ki a győri repetición ismételte a humaniórákat, néhány év múlva meg már akadémiai tanárként szerepel. Ezek vagy gimnáziumi tanárkodásuk alatt mivelhették ki magukat e magasabb fokú állásra, vagy pedig a győri repetició után valamelyik más főiskolán tanultak tovább. A győri tanárképző-intézet története nem tartozik szorosan dolgozatunk keretébe. Hogy mégis fölvettük, okul szolgált egyrészt az, hogy a gimnáziumi tanárságra készülők érintkezésben voltak az akadémiával, mivelhogy részt tartoztak venni az akadémiai hallgatók vitatkozásain és mindennemű actusain ; másrészt, mivel e repetensekből is lettek akadémiai tanárok. 1 A Rat. Stud. szabályai Molnárnál 139—140. — 2 R. St. u. o 140.