Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

26 adások följegyzéseiből sajátították el a tanulók az ismereteket. így azonban, a jegyzetek hiányossága miatt, a szerzett ismereteknek is hiányosaknak kell lenniök. Ilyen állapotok mellett, mikor nincsenek meg az oktatáshoz kívánatos vezér- és tankönyvek; mikor nincsenek meg a szemléltető

1 és kísérletező természetű magyarázatokhoz szükséges szerek és eszközök, vagy pedig a meglevők hiányosak és fogyatékosak, — az első években sok kívánni való lehetett az akadémiai oktatásban; mire pedig minden a rendes kerékvágásba zökkenhetett volna, megszűnt Győrött az akadémia.

2 2. Az oktatás egyéb tényezői: az »akadémiák«, vitatkozások sat., vizsgálatok. — A munkaidő és szünetek. A jezsuita korszakban nagyon divott a tanulókból a tanulmányok körébe tartozó gyakorlatokra testületet alakítani. Ezt nevezték »academiá«nak. Vezetője valamelyik tanár volt. Mind a hittudományi, mind a bölcseleti tanfolyamnak külön akadémiája volt. Mindegyik akadémia maga választotta tisztikarát : egy rektort, két tanácsost s egy titkárt. — E testületeknek (önképző-körök) négyféle gyakorlataik voltak : az előadásokon tanultak ismétlése, vitatkozások, a feladott tételekről tartott szükkörü és ünnepies nyilvános gyakorlatok vitatkozásokkal és. előadásokkal. — Ismétlést szombatot és szünetnapokat kivéve mindennap tartottak. Ez ismétlések évközben a napi tanultakra, év végén pedig az egész tanévben végzett anyagra terjednek ki. — A szűkebb korü vitatkozásokat csak a tanár, vagy több meghivott tanár jelenlétében tartották hetenkint eg3

Tszer vagy kétszer. Nagyobb szabásuak voltak az ünnepies nyilvános vitatkozások, »Actus generales,« »actus solennes.« Ily vitatkozásokat évenkint kétszerháromszor, egyet pedig nagy fénnyel s válogatott vendégek előtt tartottak. A győztes kitüntetésben vagy jutalmazásban részesült.

3 Mindezen gyakorlatoknál s az egész oktatásban nagyban szerepelt a versengés, »aemulatio.« Bármelyik tanulónak szabadjára volt hagyva akármelyik tanulótársát versenyre hivni, s ha legyőzte, helyére ült. Nemcsak egyazon osztálybeliek, hanem a tanfolyamok szomszéd osztályai is versenyre kelhettek, pl. logikusok fizikusokkal stb. ; sőt annyira is fokozták a versenyzést, hogy a különböző tanfolyamok növendékei is szembe szállhattak egymással.

4 — Mindezen tényezőkkel nagyban fokozták a növendékek buzgalmát és törekvését. A győri akadémia ide vágó följegyzései igen gyérek. Összesen három esetet találunk bennük. 1749-ben a theologusok egy izben az eré1 A Ratiótól előirt természetrajzi gyűjteménynek alapja sem volt letéve. — 1 A taneszközökre és szerekre vonatkozólag 1. még hátrább. — 3 Molnár i. m. 183—187. — 4 U. o.