Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1896

I. AZ AKADÉMIA FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE. 1. A jezsuita akadémia keletkezése és kialakulása. jezsuitáknak nem volt szándékuk Győrött a gimnáziumi oktatás betetőzéséül főiskolát is nyitni. Jótevőik is mind csak a gimnáziumi oktatás felvirágozását tartották szemük előtt.

1 Az idők jártával beállott körülmények azonban mást is javallottak. Szokás volt a jezsuitáknál, hogy társházaikban a tagok közül egyet vagy kettőt »casuum decisor«-rá jelöltek ki. Győrött csak egy decisor volt. — A decisor dolga volt a tagokat a casuisticá-ra, vagyis a gyakorlati életben fölmerült vagy fölmerülhető erkölcstani esetek (casus) megoldására s elintézésére (decidere) oktatni.

2 E gyakorlati tanítás különösen a lelkészkedéssel foglalkozó tagoknak vált nagy hasznukra. A győri jezsuiták 1700-ban gimnáziumi oktatásuk keretébe is fölveszik a casuisticát. Kötelező azonban talán csak a győri püspökség bejáró növendékpapjaira volt, kikkel 1670. óta találkozunk a gimnáziumi tanulók névsorában. Nagy jótétemény volt a casuistica tanítása e növendékekre, mert gimnáziumi tanulmányaik végeztével már szép alapismeretekkel kezdhették, illetve folytatták saját intézetükben a hittudományi tanfolyamot. — E casuisticai oktatás, mint aféle kísérlet, nem folyt megszakítás nélkül. Már 1707-ben megszűnt és csak 1716-ban folytatják újra. Eddig egy tanár tanította a casuisticát; 1717-töl kezdve kettő. Ebből azt következtethetjük, hogy eleinte a gimnáziumnak poetai, 1717-töl fogva pedig a poetai és rhetorikai osztályaiban tanították e tantárgyat. 1718-ban uj tantárgy sorakozik a casuistica mellé, P. Talmann József megkezdi a logika tanítását. Ez évben különül egyszersmind a győri jezsuita iskolában 1 V. ö. A győri főgimnázium történeténeke I. részével. (A győri fögimn. 1895/96. értesítője.) — 4 Molnár Aladár: A közoktatástörténete a XVIII. században. I. 288—289.