Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

37 Datum Süme<rh, die 20. mensis Aúgusti Anno Domini Millesimo sexceno ' O tesimo quinquagesimo quarto. A szükségessé vált építkezés ily tekintélyes alap mellett most már megkezdődhetett. Hozzá is láttak. Első dolguk volt alkalmas és kényelmes lakóházat emelni. Nem tudjuk, mikor kezdték meg, de már 1662-ben java részben készen állt, mint ez Oliva Pál, generális-helyettesnek ez évi ápril hó 5-én kelt leveléből kitűnik s a melyben Oliva megköszöni Széchénynek, hogy alapítványát lefizette. A mai nap is fennálló s a sz. Benedek-rend tulajdonát tevő, erősen s derekasan megépült tágas-teres két emeletes ház teljesen 1667-ben készült el, mikor a Jézus-társaság hálából nagynevű jótevője iránt Széchény György címerét tette a főbejárat kapuja fölé : Georgius Szeczenyi Archiepiscopus Colocensis Societati Jesu. 1667.

1 Még itt nem állapodtak meg, célszerűen berendezett iskoláról is gondoskodtak. Összevették e végből a templomtól keletre fekvő 4—5 házhelyet

2 s a hatvanas évek végén már készen állt az uj gimnázium épülete. De nem igen válhatott be, mivel Schretter Károly rektor már 1687. junius 20-án egy ujabb gimnázium és auditorium fölépítésére vonatkozó szerződést köt Fornleitner Keresztély kőmivesmesterrel s regiment-alattvalóval. E szerint Fornleitnernek a templom mellett keletre fekvő iskolát le kellett bontania s az ujat alapostul saját költségén, saját emberei- s eszközeivel fölépítenie. A szerződésben ki van kötve, hogy ez iskolaépület emeletes legyen, ellátva pincével s mindennel, a mi szilárd, jó és tisztességes épülethez tartozik. Az építőmester 10 évi jótállásra van kötelezve ; ha az építőmester vagy emberei által okozott mulasztás miatt valami baj érné az épületet, a tatarozást az építőmester vagy örökösei tartoznak eszközölni saját költségükön. Viszont a rektor a maga s utódai részéről 800 rajnai frt (1 r. frt. = (KD kr.) lefizetését igéri, azonfelül az építkezéshez szükséges meszet, téglát, homokot, vasat, deszkát s egyéb faneműt.

3 — Az iskolaépületet a 18. század második felében Zichy Ferenc gr., győri püspök még egy emelettel nagyobbította.

4 Templomuk, lakóházuk s gimnáziumuk fölépültével nyugodt életük volt a győri jezsuitáknak. Zavartalanul folytathatták munkájukat, a miért letelepítették őket : a hithirdetést s az iskolai oktatást. Sikeres működésűk hirére meglepő nagy számban keresik föl intézetüket az ifjak. Az ország alapítványunkból a kath. egyház hasznára oly bőséges gyümölcsöt fakasszon, a milyenre a szorongatott hazának szüksége van s a milyent mi szivünkből óhajtunk. Kelt Sümegben, az Ur 1654-ik esztendejének aug. 20-án. — 1 Villányi Szaniszló: Győr-vár és város helvrajza, erődítése, háztelek- és lakossági viszonyai a XVI. és XVII- században. 69. 1. — * Ruppp Jakab: Magyarország helyrajzi története. I. k. 430. 1. A házhelyek területét III. I., 2., 3.. 3. jegyekkel jelezve 1. a mellékelt A) tervrajzon. — E szerint a négyszögű terület a délkeleti saroknak (a tervrajzon IV. számmal jelölve) kivételével ez időben már egészen a jezsuiták birtokában volt. E házat 1703 után szerezték meg. V. ö. Villányi i. m. 1X3. és 199. — 3 Villányi i. m. 70. — 4 Tud. Gyűjt. IV. 2S.