Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

72 erejükből irnak dolgozatot a növendékek, de mindig Ciceró vagy Plinius valamelyik levelének figyelembe vételével. A második félévben aztán könynyebb tételekről chriákat, elbeszéléseket és fejtegetéseket irnak. A verses dolgozat tételét mindig latinul mondja tollba s bőven ellátja őket kellő kifejezésekkel is. — A görög dolgozat hasonló a latinhoz. A görögből felváltva magyarázott a tanár grammatikát és valamely szerzőt. Az első félévben prózát olvastak : sz. Chrysostom, sz. Vazul, Sokrates beszédeiből, Platonból vagy Phaedrusból ; a második félévben verseket Phocylidestől, Theonistól, vagy naz. szt. Gergelytől. A magyarázatban ne a tárgyi, hanem nyelvi ismeretre törekedjék a tanár. A rhetorika szabályait csak a fővonásokban tárgyalták, nem a szókra, hanem a szabályokra fektetve a súlyt. A versenyzés az osztály tárgyaihoz simult. Az osztály falaira minden második hóban ki kell függeszteni, szépen leirva, a legjobb tanulók verseit, hogy az osztálynak diszesebb külseje legyen. — Helyi szokás szerint prózai részek is kifüggeszthetők. A rhetorikai osztály czélja, mint a Ratio mondja, nehezen határozható meg, mert az ékesszólásban való teljes kiművelést foglalja magában két irányban : a költői és szónoki fajokban, a 'melyek közül ez utóbbi fontosabb. Általában tehát azt mondhatnók : a stilus kifejlesztését, a szónoki előadást és az ismereteket foglalja magában. A szabályok tárgyalásában zsinórmértékül szolgálnak : Cicero rhetorikai művei, Aristoteles rhetorikája és poétikája. A stilusban az egyetlen irányadó: Cicero. Összes müvei olvashatók, első sorban azonban beszédei, a melyekben a szabályok legjobban észlelhetők. Az ismereteket a népek erkölcsvilága és a történelem nyújtják ; továbbá nevesebb irók s más tudományok, — de mindig csak a tanulók felfogásához mérve. — A görögben a szótagmértékre, az egyes irók és tájszólások teljesebb ismertetésére kell fektetni a fősúlyt. Az órarend. Az első órában leckefelmondás van, közben a tanár gyakorlatokat javít ; ha a második órában rhetorikai szabályokat magyaráz a tanár, akkor a délutáni első órában auctort olvasnak ; vagy megfordítva is történhetik. A második órában azonkívül ismétlés is van, tételt is ád fel, s végül versenyeznek. Délután a második órában leckeismétlés, magyarázás és versenyzés van. — Szombaton általános ismétlés ; az utolsó órában pedig vagy maguk szavalnak, vagy a poétákhoz mennek szavalati előadásra. Minthogy pedig a szónoknak jó emlékező tehetségre van szüksége, s az előadásokat jól nem lehetett betanulni, ép azért a tanár külön megjelölheti a betanulandó részleteket, megállapíthatja a felmondás módját ; tanácsos, hogy többször a katedráról mondják el. A dolgozatok javításában most már a legfő a stílusnak szépsége, ezt kell sürgetnie a tanárnak. A dolgozatok feladása alkalmával vagy mindjárt a hónap elején mondták tollba az egész tételt vagyis vázlatot, vagy rész-