Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

48 tanácsát tartozott kikérni és követni. Ha nem kötötte is meg teljesen a függőség, de elő sem igen mozdíthatta önállóságát. Mert bár a tanítás terve egységes volt is, s a ház fejje is ugyanezen^zabályoknak-volt alávetve, a közetlen Vezetés iijégis csjak^az - igazgat® tiszte- volt. Az' iSköla szelleméről is " csak neki lehetett tiszta képé s csakis o vezethette yolna igázán. Való, hogy így felelőssége megoszlott, helyzete ifehát könnyebb volt, iäe jegyénk. sége kötve lévén a rideg szabályokhoz 5 két, äz intézettől független egyéni­séghez, önállóbb tevékenységet semmi esetre_jeni rfejthetett ki. Igaz, hogy a ház feje is lehetett- régebben igazgató, de jelen állásában közetlen tapasz­talása az intézetről nem lévén, okszerüleg nem is folyhatott be'az intézet vezetésére. Ugyanezt mondhatjuk a felsőbb iskolák igazgatójáról is. A második ok, a miért az igazgatók alapos vezetésében kételkedhe­tünk, a gyakori változás. 143 év alatt (1630—1773) összesen 90 igazgató volt intézetünkben; 9 évben nem volt :följegyezve ; !ió igazgató két évig volt, 4 igazgató három évig, egy-egy volt 5, 6 és 7 évig. Ez a leghosszabb időtartam, a mi alatt , egy igazgató volt. Azt látjuk tehát, hogy a tanári karral együtt az igazgató is folyton változott, s igy nem igen volt módjában sem az, hogy a tanári karnak egységes irányt jelöljen, sem az 3> i hogy nö­vendékek értelmi fejlettségét, erkölcsi állapotát megismerje s igy ez inté­zetet biztosan vezethesse. Mert bármily szépen irják elő. is a szabályok az igazgató kötelmeit, a vezető képesség egyrészt a rátermettségtől függ, másrészt pedig a minél hosszabb ideig tartó gyakorlattól. Erről pedig alig lehetett szó akkor, mikor szinte évről-évre más volt az igazgató. Az igazgató réndesen nem tanított az intézetben.;,.. mindössze 3—4 esetben találjuk, hogy szorultságból egy-egy évig tanítottak a rhetorikai osztályban. Az intézetben tehát tisztán csak az igazgatás volt a teendője. S ha mással nem foglalkozott volna, kétségtelenjül nagyon is módjában állott volna az intézet szellemi vezetését biztosan kezelni. Följegyzéseink azonban azt' mutatják, hogy az intézeten kívül nagyon is sok teendő ne­hezedett vállukra. . Igy 1700-ban P. Kászony István volt az igazgató. Mellék­hivatalai voltak : a székesegyházban magyar szórtok volt, a_ saját templo­mukban böjti szónok ; a polgári, valamint a Krisztus szenvedéséről nevezett magyar kongregációnak elnöke ; a kollégium történetiröja, templomi gyón­tató és rendi tanácsos. 1705-ben P. Csetkó István volt az igazgató ; mel­lékhivatalai : magyar katekéta, a börtönök"és* a'kórház lelkiatyja, a kollégium történetirója, templomi gyóntató. Nem sorolunk fel több példát részletesen ; egyetlen igazgató se volt ily mellékfoglalkozások nélkül ; a különbség csak abban volt köztük, hogy, egyiknek több volt, a másiknak kevesebb. De aZ- már «ez adatokból is világos, hogy teendőjük aïïnyi volt, hogy az iskolában csakugyan lehetetlen lett volna tanítaniok ; sőt még áz is kérdés, megfelelhettek^ ennyi teendő mellétf-a Ratio élőirta követefményeknekT> Nagyon is kétségbe vonhatjuk. A föllépést megelőző vizsgálatokra nézvé" semmi fontos följegyzést sem találunk. Csak egy esetben találtuk meg a

Next

/
Thumbnails
Contents