Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895
148 sósabbá igyekeztek tenni e képzőeszközt avval, hogy nyilvános előadásokon szerepeltették az ifjúságot, az úgynevezett akadémiákon és sziníelőadásokon. Az akadémiákon tudományos felolvasások, vitatkozások folytak rendesen nagy, előkelő közönség jelenlétében. Ez alkalmakkal rendesen egyik kiváló hallgató védelmezett valamel} 7 állítást másokkal szemben, vagy valamely vitás kérdést tisztázott a hamis véleményekkel szemben. Sajnos, hogy az érdekes gyűlésekről és bennök lefolvt vitatkozásokról alig maradt ránk pár följegyzés, ezek is csak azon időből, mikor a gimnázium mellett már az akadémiai fokozatok is fejlődőben voltak. Igy 1739-ben az évkönyviró azt jegyzi föl, hogy a három grammatikai osztály a színpadon aratott dicséretet. A rhetorok és poéták mind szavalatukkal, mind akadémiájokkal teljes elismerést arattak. Különösen a rhetorikai osztály tünt ki földrajzi s a pápák történetének ismeretével ; a földrajzi versenyzés, annyira megnyerte a megye kiváló állású férfiának (főispán? alispán ?) tetszését, hogy maga is tanulásához fogott s állhatatosan és gyorsan haladt benne előre. — 1745-ben azt találjuk följegyezve, hogy az egyes osztályok a színi-előadásokon kivül még történeti akadémiákat is rendeztek. — 1751-ben a négy alsó osztály történeti versenyben és vitatkozásban mutatta ki emlékezetének biztosságát. A poéták és rhetorok is gyakrabban és közhelyeslés mellett tartottak előadásokat. Igy 1749-ben a theologusok egy izben az erényekről szóló tételeket védelmezték dob és harsona hangjai mellett. A második akadémia 1750. aug. 30-án a színházban volt, a mikor a logika prooemiumát galanthai Esterházy Gábor gróf védelmezte. Az egész logika tételeit pedig nag}-számu és előkelő hallgatóság nagy tetszése mellett Festetich Lajos védelmezte s a hallgatóság közt kiosztotta a magyar jognak »Hármas könj-vét.« 1751-ben elmaradt a Máriakongregáció ájtatossága, mert a nemes Conazio (Cognazo 1. lentebb) Jakab vitte a védő szerepet ; védelmi tételét pártfogójának, a királynénak is felajánlotta s ezért arany éremmel tüntette ki. (Hodie coetus per defensionem perillustris O. Jacobi Conazio, quam Majestati Regis dedicavit, nummo aureo donatus, impeditus fuit.) A szinielőadásokra is nagy súlyt helyeztek. S ez iskolai előadás nemcsak szorosan az iíjuság nevelése, a nyilvános föllépéshez szoktatása érdekében volt fontos, hanem irodalmunk, első sorban színészetünk és drámairodalmunk fejlődése érdekében is, mert a jezsuiták iskoláiban látott a közönség drámai előadást s később színészetünk föllendülése korában ez iskolákból kikerült ifjak lettek az első színészek is. Drámáiknak nincs szorosan eszthetikai értéke ; ezt már elméletök tárgyalása alkalmával is módunkban volt kifejteni. Nem is erre törekedtek, de nem is törekedhettek, mert általában kerülték a nagyobb, mélyebb szenvedélyeket, inkább élesen kieszelt cselszövésekből csinálták sokszor nagyon ágas-bogas cselekvényeiket. Főcéljuk volt, márcsak a Ratio értelmében is, a szentek életéből, a