Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

6 magyarázza meg azt, hogy történeti adatainkat annyiszor kellett át- meg átszőnünk a jezsuita-rendszer ismertetésével. Meg kell másodszor jegyeznünk, hogy a jezsuita korszak alább következő története nem meríti ki teljesen a rend történetét Győrött. A rend mindig a lelkészi hivatást tartotta elsőnek, a tanítást csak eszközül tekintették főczéljuk könnyebb elérésére. Nemcsak templomukban végezték a lelkészi teendőket ; e téren nemcsak segédkeztek, hanem szinte versenyre keltek az itt működő szerzetesekkel és világi papokkal. Ők voltak a kálvária gondozói ; a különböző kongregációk elnökei ; közülök kerültek ki a börtönök és kórházak lelkiatyái ; az apácák gyóntatói ; a fő székesegyház böjti s a többi egyházak ünnepi szónokai ; a püspöknek theologiai tanácsadója. Működésök szinte behálózta a várost és vidékét is : gyóntattak, szónokoltak, kateketizáltak s más papi teendőket végeztek. Mindez természetesen kivül esik a gimnázium történetén ; vele nem foglalkozunk, csak elismerésünkkel adózunk érte nekik. Bele tartozik azonban történetünkbe is az a törekvésük, hogy a gimnázium mellett, de az ő vezetésük alatt akadémiai folyamot igyekeztek kifejleszteni. A XVII. sz. végén s még inkább a XVIII. sz. elején a gimnázium mellett a theologiai tanfolyam csiráját látjuk, a mely aztán mind jobban fejlődik, mert később az egyes tárgyaknak külön tanáruk van ; 1718-ban már a hallgatók neveit is följegyezve találjuk. 1719-ben már felsőbb (akadémiai ?) és alsóbb (gimnáziumi) tanfolyamot különböztetnek meg külön igazgatókkal és tanárokkal. 1719-től kezdve már a bölcseletnek is külön tanára van. 1742-ben ide kerül a rend tanárképző intézete is. 1747-ben kezdik tanítani a fizikát és metafizikát. 1754-ben Muszka Antal a fizikán kivül már az erkölcstant és a nemzeti jogot is tanitja. 1756-ban Lipsich Mihály már mint az akadémia exhortatora szerepel. 1761-ben Pray György a magyar történetet kezdi tanítani a következő évben pedig a mathezisnak is külön tanára van már. A jezsuiták tehát kétségtelenül arra törekedtek, hogy Győrött is teljes akadémiát állítsanak föl ép ugy mint Kassán és más helyeken. A gimnázium mellett tehát volt theologia, tanárképző, az 50-es években pedig a jognak és magyar történelemnek is volt tanszéke. Kétségtelenül a jezsuiták érdeme tehát, hogy itt alapot vetettek az akadémiának, a melyet aztán Mária Terézia kir. jogakadémiává emelt 1769-ben. A jezsuiták intézete tehát nemcsak mint gimnázium nevezetes a Dunántul történetében, hanem mint magasabb tanfolyam is, a mely alapját képezi a későbbi felsőbb oktatásnak Győrött. A jezsuiták ez irányú működésével, valamint az akadémia történetével is külön fogunk foglalkozni akkor, ha a gimnáziumunk történetével végeztünk. A jezsuiták a középoktatással kezdték ugyan meg működésöket Győrött, de sokszor kénytelenek voltak az elemi oktatással is foglalkozni. A mennyi adat rendelkezésünkre állott, feldolgoztuk e rész keretében ; tiszta, önálló képet nem alkothattunk róla. Az elemi oktatás azonban