Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1895

93 nyokban, a mikor egyrészt a katonatisztekkel családjaik, másrészt esetleg a vidék lakói jöttek sűrűen a nagyobb biztonságot nyújtó városba. A horvát-szerb nyelvűek a korszak elején, nem számítva néhány évet, rendesen nagy számban vannak és pedig nemcsak a magyarországi, hanem a horvát megyékből is. Számuk 1690. év táján kezd apadni, aztán fogyton fogy ugy, hogy a korszak vége felé alig akad évenkint 4—5 horvát növendék. 1759-ben a legtöbb: 25, holott kezdetben rendesen 50—70—90, süt ioo-on felül is voltak. A horvát megyékből feljött tanulók számát abból lehet megmagyarázni, hogy csak Zágrábban volt (1607-től) a jezsuitáknak gimnáziumuk. Mikor azonban 1678-ban Varasdon, 1716-ban pedig Pozsegán állítottak gimnáziumot, (V. ö. Kehrbach IX. k. XIII—XVI. 1.), már nem keresik föl a messze győri iskolát. 1677-ben még 33 horvát van, 1694-ben már csak 5, innentől fogva még csak egy évben van 20, majd meg csak 3—4-en vannak. A XVII. század elején városunkban letelepedett szerbek (rácok) alig említhetően szaporították a növendékség számát. A tót ajkúak nagy számát a XVII. században s a XVIII. elején s apadásukat a korszak végén sajátszerű okokban kell keresnünk. A XVII. században a felső vidéken sűrűen emelkedtek a gimnáziumok, mégis oly szép számmal keresik föl a tótajkuak a győri iskolát. Nem utolsó ok lehetett erre, hogy a török hódoltság miatt birtokvesztett nemesség a felső vidéken húzta meg magát. Pezsgő magyar élet folyt ez időkben a felső megyékben. A magyarosodás szemmelláthatólag terjedt ; a tót értelmiség magyarosodik, gyermekeit magyaroknak akarja nevelni. Ezt jobban eléri a magvar Győrben, hol a tót kényszerül magyarul beszélni. A török kitakarodása után visszamegy a magyarság rég elhagyott helyére. A felső vidéki tótság most már nem érzi annyira a magyar nyelv szükségét, otthon taníttatja fiait. Legkevésbbé pontosak s igen is hézagosak a társadalmi állásra vonatkozó adatok. Igen sok évben a minoristák- és declinistáknál épen semmi ide vágó följegyzés sincs. Összesen 55 főnemest mutathatunk be. Eleinte gyéren, a nemesi konviktus felállítása után azonban egyre nagyobb számmal vannak. A nemesek száma állandóan nagy. A polgárok és nemnemesek közt ingadozik az arány szám. A nemnemesekre vonatkozólag megjegyezzük, hogy közéjük soroltuk a libertinusokat (szabadosokat) is, vagyis a katonaviselt s később polgári állású egyéneket, továbbá azon idegen bevándonlottakat, a kiket a katonai főhatóság maga alá tartozóknak tekintett. Mivel a XVII. század közepén ilyenek nagy számmal voltak Győrben, természetesen sok volt a libertinus származású tanuló is. Innen van, hogy ez időben annyira felszökik a nemnemes tanulók száma. (V. ö. Villányi i. m. 163.). Igy pl. 1668-ban polgári származású tanuló van 42, nemnemes 229. A mióta a szabados osztály fogyóban volt, a polgári rend kerekedik felül, s igy a tanulók száma is e szerint változik társadalmi állásukra nézve. Ig}' 1705-ben van i<)4 polgári, 72 nemnemes származású tanuló. Az arány ezután niindvégig igy marad.