Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1893

— 19 — nézve és annak polgárait kiváló szabadalmakkal ruházta föl, hogy a várost ismét virágzásra emelje. így mindenek előtt a vártól távolabb lakókat 1) egyéb más lako­sokkal : királyi tárnokok és johánniták népeivel Szolga-Győr és Szent­Adalbert község lakóival és más jövevényekkel együtt közvetlen a várba vagy a vár mellett elterülő földre, a mai belvárosba telepítette be vagy kapcsolt ezzel össze 2); a polgárokat karó- és vesszővel látta el, hogy megrongált házaikat kijavíthassák; a városnak kiváló szabadságot adott, nevezetesen szabad biróválasztást, szabad vásár­tartást ; a polgárokat a fehérvári polgárokéhoz hasonló szabadsággal ruházta föl, őket az áruczikkek után fizetendő adó, sőt még a hadkötele­zettség terhe alól is fölmentette és több birtokkal ajándékozta meg őket. Ezen okmány szerint tehát homokgödöri lakóink 1271-ben hagy­ták ott régi lakhelyöket és költöztek be a várba vagy a mai bel­városba, mint azt a pénzekből is gyaníthatjuk ; mert mig IV. Bé­lának pénzei gyakoriak voltak, addig V. Istvántól már egyetlen da­rabot sem találtak a homokgödöri területen. H. Régi magyar emlékeinknek második forrása Győrött a régi Geur­nak temetője, az ősök egyes sirjai. Kevés győri ember tudja, hogy azon területen, mely a homok­gödörrel szemben, a komáromi országút déli oldalán, közvetlen az ut mentén, elhúzódik, tehát a homokgödörrel párhuzamos földön : temető van. Külsőleg semmi sem emlékeztet erre. Nincsen itt emelkedés, halom, mint a Nagy-Alföldön, mely őskori sirokat rejteget, nincsenek sirdombok, mert azokat már rég kiegyengette az idő, rég lemosta az esővíz, vagy ha az képes nem lett volna, a földmívelőnek ekevasa régen lesimította volna az emelkedéseket. Ma az egész terület egyenes, sík. Régebben az egész szántóföld volt ; ma csak egy része az. ') Az okmány idevonatkozó része igy szol : Placuisse nobis et plaoet, hospites nostros <le Jaurino, ad Castrum transferre Jauriense . . . majd alább: et quosdam populos castri Zolga­(îeur hospites et mansiones regalium Tavernicorum, populos et Cruciferorum, Domus hospi­talis S. Joannis nee non et populos de vieo S. Adalberti ac alios etiam populos communes cuiuscunque eonditionia, qui inter ipsos hospites nostros residebant eisdem liospitibus nos­tris eoniunximus. ') Ugyanekkor a Rába-folyót, mely abban az időben a mai belvároson keresztül folyva ömlött a Dunába, más irányba vezették, a medrét betemették, s annak helyén házakat emeltek. 2*

Next

/
Thumbnails
Contents