Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1892

— 4 — vérét használta: Arkhilokhosz Likambeszt és leányait ostorozta iamboszaiban boszuból, hogy az egyik leányt nem kapta meg feleségül; Szimonidész Orodékidészt és a nőket, Hipponaksz pedig két szobrász ellen szórta csufolódó gáncsait. Hogy mily kíméletlenek lehettek e költők, jellemző a görögök meséje (akár igaz, akár nem), hogy mind Likambesz és leányai, mind a két szobrász szégyenükben és haragjukban felakasztották magukat.

1) A görög iamboszi költeményfaj tehát gúnyos irányú volt, mint neve is mutatja (iaptó = vetek, dobok), de a fenmaradt töredékek után alapos méltatásban alig részesülhet. A gúny legélénkebb kifejezést nyert Arisztofanész vígjátékaiban, a melyekben korának politikai és társadalmi viszonyait ostorozta, sőt élő személyeket is pellengérre állított, mint a demagóg Kleont a Lovagok-ban. Nem kímélte a tudósokat és költőket sem, mert még Szókratészt és a bölcselők iskoláját is nevetségessé teszi a Felhők-ben. Vígjátékai valóságos politikai, társadalmi vagy irodalmi szatírák. Megvolt tehát a görög költészetben is a gúnyos irány, de a szatíra, mint irodalmi műfaj, mégis a rómaiaktól ered, a kik már természetüknél fogva is nyersebbek voltak, mint a művelt görögök, s így sokkal hajlandóbbak a gúnyolódásra. A satura név a rómaiaknál már a legrégibb időben ismeretes volt, így nevezvén azon csufolódó pajkos verseket, a melyeket kecskebőrbe burkolt pásztorok, kik tele voltak (satun) étellel és itallal, ünnepek alkalmával előadtak.

2) O. Ennius pedig görög mintára irt olyan költeményt, a melyet szintén szatírának neveztek. Ez azonban nagyon különbözött a későbbi szatírától, mert gúnyos czélzásoktól ment volt és mint a különféle gyümölcsökkel megrakott tál (satura lanx) vegyes volt hangban, tartalomban és alakban.

3) Az a kérdés: vájjon a későbbi irodalmi szatirának eredetét a csufolódó versektől vagy a satura lanxtól származtassuk. Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy a jóllakott (saturi) s kecskebőrbe ölMüller-Donaldson : A régi görög irodalom története. Ford. Récsi Emil. I. k. 149—171. 11. 2) Ribbek O. : Római költészet története. Ford. Csiky Gergely. I. k. 8. 1. 3) U. o. I. k 57. 1.