Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

- 84 — nősen balladairással foglalkozott. A hatvanas években Tolnay Lajos irt több balladát, ujabban pedig Kiss József lépett a balladairás terére. Mindegyik többé-kevésbbé Arany János befolyása alatt áll. Tolnay Lajos hőseit az alsóbb néposztály köréből veszi. Balladáinak tárgya, szelleme, hangja és nyelve népies, sőt néha majdnem túlságba viszi a népiességet, de minden esetre érdeme, hogy tárgyait jól megválasztotta s a népballadákat ügyesen utánozta. Legyen elég egy-két balladájának tartalmi ismertetése. Fehér Sándor cz. balladája egyike a legsikerültebbeknek. Elbeszéli Fehér Sándor tragikus sorsát, a ki a hires Imre Julist vette el feleségül, de házasságuk boldogtalan lett, mert a kaczér asszony elhanyagolta családját s megfeledkezett anyai kötelességéről. Mig a hű férj két kis didergő gyermekével otthon kesergett, a hűtlen asszony künn kóborolt az éjszakán. Fehér Sándor kemény boszút forralt ellene s midőn hajnal felé bekopogtatott, Fehér Sándor átkapja ám derékon : >Gyere, gyere kis angyalom, rubintom Ide, ide, nótás szentem, ihajla, Gyöngyviolám, tudod-e, hogy meghalsz ma?« ,Edes uram az Isten szent nevére', Véres a kés Fehér Sándor kezébe. Megölte haragjában a szivtelen anyát, de nem sokára megvasalva vitték a vármegyéhez. Keserűségében csak egy kérése van, hogy kis gyermekeit utoljára karjába vehesse. Fehér Sándor a tömlöczbe könyököl, Nagy sokaság sirva tekint oda föl. — Verje meg azt a rossz anyát az Isten, Kinek szive, anya szive hogy nincsen ! —