Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

- 82 — A jambusi sorok pedig legalkalmasabbak a tragikus, komoly tárgyak előadására, mint a tragédiáknál is tapasztaljuk. Rövid, zengzetes sorokban perdül le a balladai esemény néha meg-megujuló refrainekkel, mint pl. az Ágnes asszony cz. balladában, mely az alaphangulatot fejezi ki. A dallamosság előmozdítására szolgálnak még a több helyütt használt alliterácziók, középrímek is, pl. Rozgonyiné, Mátyás anyja, V. László, Walesi bárdok cz. balladákban. Ha mindezek után műfaji tekintetben akarjuk Arany balladáit osztályozni, különböző értéküeknek fogjuk találni azokat. Mind tartalmilag, mind alakilag valódi balladák V. László, Edvárd király, Éjféli párbaj, Tetemre hivás, Hídavatás, Ágnes asszony, Árva fiu, Vörös Rébék, Tengeri hántás és Bor Vitéz. Both Bajnok özvegye csak egyszerű kép, de balladai hangulattal. Rákóczyné és Rozgonyiné hősi balladák, a melyekből hiányzik a tragikus tárgy; a hangulat nem a meghatottság és félelmes izgatottság, hanem a lelkesedés és öröm; ezek tehát inkább csak külalakra balladák. Hasonlóképen nyilatkozhatunk a Szibinyáni Jánkról és Mátyás anyjáról. E hősi, derült színezetű balladák mintegy ellentétben állanak a föntebbi tragédiákkal, csupán a külalak dallamosságában rokonok. Középhelyet foglalnak el: az Egri leány, Szondi két apródja, Török Bálint, Zách Klára, Endre királyfi, melyek mind szomorú, megható eseményt tartalmaznak, de valódi tragikum egyikben sincs, csak Török Bálint sorsában nyilvánul, a ki dőre, bár alapjában nem vétkes politikájának lesz áldozata. Több szánalmat érzünk iránta, mint megnyugvást bünhődésében. Arany balladáit tehát műfaji tekintetben három osztályba sorozhatjuk: vannak mind tartalmilag, mind alakilag tiszta balladái, a melyek valóságos tragédiai váz-