Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 80 — IV. Arany balladáinak szerkezete és külalakja. Arany balladái szerkezet tekintetében is mestermüvek. Többnek jellemző sajátsága, hogy a balladai eseményt nem időrendben mondják el, hanem a legérdekesebb mozzanatnál felveszik az esemény fonalát, azaz «in médias res» vezetik az olvasót s az előzményeket alkalmas helyen szövik be. Legtöbbször a személyek izgatott szavaiból vagy homályos czélzásokból sejtjük az előzményeket. Ilyen szerkezetűek: az Ágnes asszony, Szondi két apródja, Éjféli párbaj, Tetemre hivás, V. László. Némelyikben a balladai eseményt keretbe foglalja, s mégis igen ügyesen úgy előtérbe állítja, hogy az olvasó figyelmét és érdeklődését teljesen megnyeri. Remek példája e keretes balladának : az Egri leány. A két szerető gyászos története a főesemény, de ez művészi kézzel van összefűzve, beékelve a cseh rablók támadásának és csúfos vereségének történetébe. A Tengeri hántásban a valódi balladai eseményt a kukoriczafosztók mesélik el. A regélőnek és hallgatóinak hangulata, helyzete, szóval az egész jelenet mesterien egybeolvad a szomorú mese egyes mozzanataival. Drégely vár ostromát, Szondi vitézi tetteit és dicső halálát a két dalnok énekéből ismerjük meg. Ugyanitt gyönyörű párhuzamot és ellentétet találunk a török szolga csábítgató, majd fenyegető szavai és az ifjak éneke között, sőt az egész balladán e párhuzamosság vonul végig, csak az elej én két versszakban irja le a költő a helyzetet: az elpusztult várat, Ali győzelemünnepét lenn a völgyben, a két apródot fenn a dombon, a mint urok sirján térdelve zengik lanttal kezükben vitézségét és hősi halálát. Hasonlj pirhazamDsság van V. László és a magyar bujdosók sorsa között kapcsolatban a természet leírásával, mely nyomon kiséri az esemény egyes mozzanatait.