Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 76 — mossa lepedőjéből. De hiábavaló minden törekvés ! A véres foltot mindig úgy látja, mint a gyilkosság éjjelén. E rögeszmében rejlik Ágnes asszony megrendítő tragikuma, mely nem végződik halállal. Sorsa azonban még sem oly gyötrelmes, mint Edvárd királyé, hanem szánalomra méltóbb. Tuba Ferkó sorsában is a néphiten alapuló erkölcsi bűnhődés nyilvánul. A lekiismeret mindig furdalja s azáltal akarja elnémítani, hogy a megcsalt leány sirját többször felkeresi a temetőben. A lelkiismeret szavát azonban semmi sem tudja elnémítani, mert minden este elvonul feje felett magasan a légben a lepedő, rajta muzsikaszót hall s Eszti hívogató szavait: «Gyere, jöszte!» Tuba Ferkó tragikuma tehát a néphiten alapszik, mert a mezőn háló emberek — a kik kukoriczafosztás közben beszélik el Tuba Ferkó és Dalos Eszti szomorú történetét — azt hiszik, hogy éjjel magasan a légben kísérteties zenét hallanak s a zenészek valami nagy, kiterült ponyván repülnek tova.

1) Még erősebben nyilvánul a nép babonás hite Vörös Rébék sorsában, a ki mindig zene-bonát, perpatvart és boldogtalanságot kelt a családi életben s Pörge Danit is szerencsétlenségbe sodorja. Erkölcsi bűnhődése a néphit szerint abban nyilvánul, hogy varjúvá változik s lelke vég nélkül egyik varjúból a másikba száll s így még a halál után sincs soha nyugalma gonosz lelkének. Pörge Dani sorsában is van tragikum, a ki indokolt boszujában lelövi a gonosz boszorkányt s a kasznárt a hídról a vizbe löki. A kettős gyilkosságért a törvény nyomozza s végre is akasztófán hal meg. Bűnhődése a gyalázatos testi halál, E balladákban tehát nagy szerepe van a babonának, de ') L. Arany János költeményei. I. kötet, 424. 1.