Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 64 — Kissé fellélekzünk, midőn e komor, megrendítő balladák után a hősi balladákat olvassuk, a melyek a magyar amazon elszánt hősiességét magasztalják. E tekintetben az Egri leány, Rákóczyné és Rozgonyiné méltó párjai egymásnak. Az Egri leány öt részből áll. Az első bemutatja a Kassa melletti felvárban tivornyázó cseh rablókat. Telef, zord vezérük biztatására lóra kapnak, hogy az egri püspök pinczéjéből jobb bort ihassanak. Jellemző a vad csoport leírása : S mint a holló, mint a felhő Mint az árnyék, mint a szellő Oly sötéten, annyi zajjal A zsiványhad messze nyargal. Az első rész zordonságával éles ellentétben áll azon kedves jelenet, melyet a ballada második része ir le. Az egri leány ablakán kopogtat kedvese és bebocsáttatást kér. A leány először ellenmond, mert «bagoly az — úgymond — ki éjszaka jár», de midőn megismeri kedvese szavát, örömmel teljesíti kérését. A harmadik részben bemutatja a költő az egri püspök palotájában vidám zene és pohárcsengés mellett mulató magyar és lengyel urakat, midőn a vig társaságot azon rémítő hir lepi meg, hogy a város lángban áll. Az urak fegyvereik után kapkodnak, midőn egyszerre Csörren az ablak, bezuhant az ajtó, Szép piros bortól iszamós a padló Szép piros vértől sikamlós a padló : Oda bent a cseh, oda bent a rabló. A negyedik rész folytatása a másodikban leirt kedves jelenetnek, a mely megható szomorú véget ér. László