Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

- 53 költőnknek mondhatjuk — természetesen oly értelemben, melybe semmi ellenszenv sem vegvül.»

1) Ferenczy tüzetesen kimutatja a rokonságot és különbséget Uhland és Garay költészete, főkép balladái között és azon eredményre jut, hogy költőnket belsőbb viszony fűzi Vörösmartyhoz, mint az érzelgős német költőhöz.

2) Ha Garaynak hazafias, történeti balladáit olvassuk, inkább Ferenczy véleményéhez kell csatlakoznunk, mert e költemények olvasásakor érezzük, hogy magyar szívből magyar szívhez szól a nemzeti lantos ihletett hangján. A többi romantikus balladaszerű költeményei — igaz — a német költőre emlékeztetnek, de még itt sem volt puszta utánzó, inkább hangulata rokon Uhlanddal. Hogy a harminczas években nálunk a hazafias balladák voltak legnagyobb divatban, világos abból, hogy a Kisfaludy-Társaság is ilyenekre tűzött ki pályadíjakat. 1837-ben még a ballada tárgyát is megjelöli: «Készíttessék ballada, melynek tárgya a száműzetett Béla herczeg (utóbb I. Béla név alatt magyar király) párviadala a pomerániai herczeggel Lengyelországban, minek következtében Micislav lengyel király leányát s Pomeránia egy részét nyeré jutalmul; s melynek körülményei a históriából tudva vannak.» A jutalmat elnyerte Pap Endre költeménye. 1838-ban újra pályadíjat tűzött ki olyan balladára, melynek tárgya legyen, hogy Géza királyfi harmadszor is átengedi a koronát Salamonnak. A díjat ismét Pap Endre nyerte meg. A harmadik jutalmat az «Árpád» cz. történeti balladára tűzte ki a Társaság, melynek tárgya az alpári gyűlésen való törvényhozás és véreskű. Nyertes lett Nagy Imre költeménye. Pap Endre «Béla» cz. balladája négy részből áll. ') A hallat Iáról. 1S65. 149. I. *) Garay János életrajza. 18S3. 213. s köv. II.