Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 45 — lés főkép a történeti tárgyúak. Csak azt említjük még fel, hogy irt számos oly balladaszerű költeményt, a melyek tisztán regényes tárgyúak. E balladákban, a melyeket helyesebben románczoknak nevezhetnénk, leginkább a szerelem a központ; hőseik jobbára érzékeny lelkű ideális lovagok és dalnokok. A hang nem a lelkesedés és páthosz, mint hazafias balladáiban, hanem bizonyos lágy érzelmesség és gyengédség, a mi a német balladairó Uhland befolyásának tulajdonítható. E regényes balladák még kevésbbé sikerültek, mint a történetiek. A drámai elem mind tárgyukban, mind előadásukban ritkán érvényesül. Gyengéd lirai elbeszélések. Rövid, zengzetes soraikban vagy megható szerelmi történetet vagy érzelmes jelenetet találunk. Mintaképül szolgálhat az Emelka cz. rövid költemény zengzetes ritmusával: Áll búsan Emelka Gellért tetején, Elnéz a Dunának Sík, szőke vizén. Dunába leszórja Mely födte haját, A rozmarin-ágot, A szűz ibolyát : »Nyeld ezt is utána, Ha őt lenyeléd ; Virág ne díszítse A holtak hívét !« Miért sir a Dunánál Keserves anya? Oly tépve miért van Nagy, barna haja ?