Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

- âl váltja fel, midőn találkozik Tabánnal, a hü ifjúval, a kit először nem ismert meg. Az egész költemény párbeszédből áll. A Bajnokdíj hősi balladához hasonlít. Három ifjú versenyez a szép leány kezéért, de csak annak igéri szerelmét, a ki a csatából legszebb hősi jellel tér haza. A büszke Tódor sok vér árán jut az ellenséges várba s boglárokkal és gyöngyökkel gazdagon jön vissza; a vad Ákos sok foglyot s az ellen vezérének fejét hozza, mint vitézsége jeleit; a halovány Béda homlokán és keblén égő sebbel jelenik meg s megnyeri a leány kezét, mert ő hatolt legelőször az ellenséges vár fokára s társai csak általa lettek győztesekké. Ha e bővebb tartalmi ismertetés után rövid szemlét tartunk az idegenszerű balladák során, a legtöbbnél azt tapasztaljuk, hogy megtaláljuk azokban mind a három elemet: a lirait, epikait és drámait, de nem teljes harmonikus egységben s nem igaz lélektani alapon. Bizonyos szabályszerű egyformaság van a tárgyakban és motívumokban. A szereplő személyek tettei és nyilatkozatai sokszor nélkülözik a valószínűséget s épen ezért kevésbbé érdekesek. A drámai elem hosszú, érzelgős, nem rövid, szaggatott, indulatos párbeszédekben nyilvánul. A külalak elég zengzetes, főkép Kisfaludynál, de bizonyos idegenszerű hatást gyakorol még a nyelv is, mely nincs keresettség és mesterkéltség nélküli. E balladákban tehát igen kevés a tragikum és a lélektani igazság, mint a balladának két lényeges műfaji sajátsága és kelléke. Hazafias balladák. A magyar költészet Kisfaludy Károlylyal lépett a nemzeti romanticizmus ösvényére. Ezen irány nem állott meg fejlődésében, hanem Vörösmarty, Czuczor és Garayval még magyarosabb színt öltött magára. Ez ujabb fej-