Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

- 25 ­Elnémul a palotában Táncz és élet, kedv és zaj. Török rablócsapat támadja meg a várat élén Hasszán­nal és Olaj béggel és Zúg, mint orkán, lángszablája S száz magyar nyög lánczain, S ah, fendörgő szózatjára Dúlva ront a palotára S holttestről holttestre lép A kegyetlen szolganép. A férfiak mind elesnek a tusában, a nők rablánczra jutnak, csak László küzd még a durva pogánynyal, de végre ő is a halál áldozatja lesz. Szerető arája meg­ragadja kardját és szivébe döfi, hiába akarja Hasszán megakadályozni. A szerető hűsége és bátorsága még a kegyetlen rablót is megdöbbenti. íme a hősi ballada, melyben nincs tragikai vétség, hanem hősi halál s e hősi halálban az eszme győzelme! Vajda Viktor 1) Kölcsey balladáinak tárgyát vizsgálva, a Dobozin, Vérmenyekzőn, Rózán kivül többet is nemzeti tárgyúnak mond, pedig ezekben is inkább csak a nevek és helyzetek magyarosak, mig egyébként idegen befolyás alatt állanak. Vajda szerint a Kedves sirja, Remete, Vándor, Lány dala, Éji temetés épen oly nemzeties jel­legű költeményeknek mondhatók, mint pl. Arany János Agnes asszonya. Ez bizonyos pontig igaz, de nem minden tekintetben. Egy és ugyanazon tárgyat ugyanis minden nemzetbeli költő feldolgozhatja s mégis mindegyik tisztán nemzetivé teheti a kidolgozás által. Ágnes asszony olyan eseményt tartalmaz, mely bárhol a világon megtörténhetik s a nemzeties jelleg nem is magában a tárgyban van, ') Kölcsey élete. 1875. 94—95. II.

Next

/
Thumbnails
Contents