Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

- lfl rajzában sem lehetett oly szerencsés, mint az olyanok, kik maguk is keresztül vivták az életnek tragikus küzdelmeit s egészen belemerültek az élet zajgó hullámaiba. Már pedig a balladában, mely a legromantikusabb költői műfajok egyike, az emberi életnek rendesen tragikus, megrendítő eseményei, az emberi szenvedélyek harczai foglalnak helyet s hogy ezek valóban érdekesek és hatásosak legyenek, megkívánják a balladai személyek szigorú egyéni jellemzését erős lélektani alapon, hogy minden a jellemekből folyjék, mint a drámában. Kölcseynek majd mindegyik balladáján felismerhető a német költők hatása, még a melyekben szorosan magyar tárgyat dolgozott is fel. Bürger nyomán honosította ugyan meg a balladát, de igen kevés rokonság van közöttük. Bürger balladái ugyanis majdnem túlhajtottak a viharos, szenvedélyes hangban, míg Kölcsey személyei szelídebbek, vonzóbbak, idealisabbak, hangja sem oly megrázó, viharos, ép ezért balladái sokkal inkább hasonlítanak Schilleréihez. Valóban, ha lehet magyar és német költőt párhuzamba állítani egymással, akkor legjobban megtehetjük ezt Kölcseyvel és Schillerrel. Schillert is hasonló nemes idealizmus vezette egész költői pályáján, mint Kölcseyt; balladáinak személye is inkább idealisok, mint realísok, míg Bürgernél épen az ellenkezőt találjuk. Kölcsey balladáiban tehát inkább Schiller hatására ismerünk. Kölcsey balladának nevezett költeményei részint egyszerű képek, jelenetek, részint elbeszélő költemények, a melyek tiszta, mai értelemben vett balladáknak alig tekinthetők. Megható, kedves jelenetet rajzol a Kedves sirja, melyben a hű leány a szeretett ifjú sírjánál kesereg, bús könyeit önti s a vándor kérdésére csak így felel: v*