Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1890

20 az üveg föltalálásától kezdve elmúlnia, mig az üvegipar a mai magas fokára emelkedettt. Ezek előrebocsátásával lássuk muzeumunk üvegtárgyai nyomán, miképen fejlődött, mint emelkedett és hanyatlott s ismét föllendült az üvegipar. Már említettem, hogy az egyptomiak Kr. sz. e. több mint 1600 évvel előbb ismerték már az üveget, a görögök még a IX. században sem. Homeros, a görögök nemzeti nagy költője, aki a tudósok véleménye szerint Kr. e. a IX. században élt, világhírű költeményeiben: az Odysseaban és Iliasban sehol sem emlékezik meg az üvegről ; már pedig bizonyára fölemlítené és leirná, ha a nagy értékkel, a drágakövek mellé sorozott „öntött kő", azaz üveg s belőle készített czikkek forgalomban, közhasználatban voltak volna. S igy bizonyos, hogy az üveg, csak a IX. század után terjedt el, melyet először öntött kőnek (lithos chüté), később üvegnek (hyalos) neveztek. A rómaiaknál Kr. e. 200 évvel ismeretes volt már az üveg, s szintén nagyon drága, keletről hozott kereskedelmi czikk volt kezdetben. De később az üvegipar önállóan is fellépett Itáliában s nagyon szép üvegtárgyakat hozott létre, miként azt a leletek bizonyítják. Maradtak fönn üvegemlékek, melyek gyönyörű domború képekkel, áttört diszítményekkel (vasa diatreta) vannak ellátva. Területünkön muzeumunk eddigi üvegtárgyai szerint az üveg Kr. e. szintén ismeretes volt; a kelták ismerkedtek meg először vele, azon nép, mely Pannoniában, tehát a mai dunántúli részben is több száz évig külön tör© zsökre oszolva, függetlenül élt, A kelták több várost alapítottak területünkön ; ők vetették meg tulajdonképen alapját Arrabonának is, mely kelta nyelven Rábaszállás-névnek felel meg-. © / Arrabonának kelta jellegű lakossága mellett tanús-