Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

— 47 — beszéd, ha erőltetettnek látszik és nem a tárgy lényegéből és a hangulatból ered. Azon tanítási modor a legjobb, mely a munka természetének megfelelő határok közt legnagyobb szabadságot enged.

1) 7. A tanítás menete. Az oktatás a növendék gondolatkörét a nevelés czéljúnak megfelelővé akarja átalakítani, s ezt három módon teheti: a pusztán előadó, az elemző (analytikus) s összetevő (synthetikus) módszerrel.

2) a) A pusztán előadó módszert

3) csak ritkán lehet használni, pedig nagy a hatása s nagy szorgalmat s gondos gyakorlatot kiván; a ki azonban szert tett rá, az szinte játszik a növendék érdeklődésével. Azt szokták kivánni a növendéktől, hogy értsen az elbeszéléshez és leiráshoz; olvasás, de főként a nevelő példája segítheti erre, mert hiszen viva vox docet.

4) Az ily példaképül szolgáló előadásnak azonban szabad előadásnak kell lenni, s erre három kellék kívántatik: az élőszóval való ügyes bánásmód, a használandó szók helyes megválasztása és végre lelkiismeretes betanulás. Az első kelléket sok előadásban hiába keressük; mert szokásos szók és szólásmódok, toldalékszók, kiejtésbeli hibák, töredékmondatok szinte hemzsegnek bennök. A második kellék azt kívánja, hogy csak oly szókat használjunk, melyek az elmondandó tárgy természetének és a hallgató növendék képzettségének megfelelnek. A harmadik kellék azt kivánja, hogy az előadás ne hagyatkozzék, ne támaszkodjék könyv, füzet, papirszeletke segítségére; a jó szabad előadás tehát megkívánja a pontos betanulást. x) X, 72, 212, 245; XI, 452, 456. 2) X, 74. 8) X, 74, 87, 92, 105, 237. *) X, 236, 238.