Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

— 36 — sítson magának, hanem azért, mert szereti tárgyát, kedvét találja benne, akkor közvetetlen az érdeklődés ; az ilyenben nincs számító önzés, nincs dicséretvágy, félelemből való cselekvés. Az oktatásnak tehát kerülni kell mindent, mi a közvetett érdeklődést felébreszthetné.

1) 4. Az a czélja tehát az oktatásnak, hogy sokoldalú érdekeltség diszítse az embert. Mind a sokoldalúság, mind az érdeklődés csak hosszú munkának eredménye; mindkettő sok föltételtől függ. A sokoldalúság föltételei : a) az elmélyedés és föleszmélés,

2) b) az alaki fokozatok.

3) a) Elmélyedünk, ha valamely gondolatunk vagy gondolatsorunk oly élénk, hogy kiszorulnak a tudatunkban közönségesen meglevő képzetek. Föleszmélünk, ha mindaz, a mit tudatunk közönségesen tartalmaz, előtérbe lép. Egyik elmélyedés kizárja a másikat, mindenik kizárja a föleszmélést is, pedig abban kell majd egyesülniük. Csak az az ember sokoldalú, ki szinte számtalan sok elmélyedésen ment át és gazdag eszméletet mondhat birtokának s egész könnyedén tud akármely elmélyedésbe visszaszállani. b) Az alaki fokozatok. Kedélyünk örökösen hullámzik ; e hullámzás néha nagy gyorsan fut tova, máskor meg oly gyenge, hogy alig látható. Megtörténik, hogy a kedélyben egyszerre benlevő képzetek közöl hosszabb időn át is csak kevés változik meg ; a többi tehát megmarad annak, a mi volt; ezen utóbbiakra nézve a kedély tehát nyugalom állapotában van. A nyugvó elmélyedés tisztán látja az egyest, ha nem kerül hozzá semmi, mi zavarossá keverhetné föl ; ») II. 128; IX, 361; X, 211, 220; XI, 433. 2j I, 554 ; V, 146 ; VII, 66, 663 ; X, 47, 65, 110, 112, 128, 156, 212, 249 ; XI, 364, 436. 3) II, 223; X, 49, 54. 6<:, 71, 129, 141, 213. 244; XI, 310, 407, 438.