Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

— Íg­ért ahhoz, mint foglalkozzék magától hosszabb időn át ; azért jobb, ha a nevelő határozza meg, mivel töltse idejét a tanítvány ; és kivánatos, hogy a felnőttek ezen foglalkozásban többször segítséget nyújtsanak neki. Van­nak nevelők, kik a gyermeket örökös munkára szorítják, hogy ne maradjon ideje rossz terven törni fejét; az ily nevelők megfeledkeznek arról, hogy a testi mozgásra elég időt s alkalmat kell adni. 1) d) A kormányzás hatalmas segítséget szerez magá­nak, lia a gyermek szemében tekintélyre s szeretetre tud szert tenni. A tekintély előtt meghajol a szellem, mert a te­kintély elállja útját a szellem sajátságos mozgalmának s igy pompás eszköz arra, hogy veszedelmesnek készülő akaratot fejlődésében megakaszszon. Tekintélyre szert tenni azonban nem könnyű munka ; először is szellemi felsőség kívántatik meg hozzá, aztán következetes, kö­rültekintő cselekvés, mely figyelmesen nézve a körül­ményekre, nem nézve a szemben álló akarat tetszésére, s nem-tetszésére, halad a választott uton. A családi élet­ben az atyát koronázza a tekintély; ő benne látja a gyermek legjobban azon szellemi felsőséget, melynek joga s hatalma van, hogy néhány szavával fölemeljen s lesújtson. 8) A szeretet az érzelmek megegyezésén és szokáson alapszik. Idegen tehát csak nagy nehezen fogja a növen­dék szeretetét megnyerni; az, ki elzárkózik a növendék elől, ki nagy hangon beszél, kinek kicsinyesen kimért a magatartása, az soha ; de az sem, ki porba alázkodik. Az érzelmek megegyezése két módon támadhat: a ne­velő vagy hozzá simul a növendék érzelmeihez, vagy a ') II, 151; IX, 434; X, 27, 203, 208. s) X, 24, 25, 206.

Next

/
Thumbnails
Contents