Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

- 13 — korlátolt ismeretre vezet; ily ismeret pedig nem dönt­het semmiben sem. 1) Az igaz nevelő tehát elméletet és tapasztalatot egyesít; az elmélet áthat elmét és szivet, hogy a ta­pasztalás, melyet csak a gyakorlati foglalkozással sze­rezhetni meg, annál könnyebben foghasson rajtuk ; a tapasztalásban szerezhetni meg az ügyességet, a helyes eljárásra való készséget. Ezen művészetet azonban csak az sajátíthatja el a tapasztalásból, ki már előbb meg­tanulta a tudományt. 2) A nevelőnek azonban méo- magasabbra kell eniel­Ö ö kednie; nevelői tapintatot kell szereznie. Értenie kell te­hát ahhoz is, hogy bármily bonyolódott esetben, bár­mily viszonyok közt is gyorsan és biztosan tudjon el­igazodni s a megfelelő helyes eszközt eltalálni. A ne­velői művészet e magas fokára azonban csakis ugy emelkedhetik, ha a neveléstudomány alapelveivel tisz­tában van, ha azokat munkájában már annyiszor hasz­nálta, hogy szinte vérébe ment át az ismeret s annak alkalmazása. 3) 5. Nagyot hibázna a neveléstudomány, ha a ne­velés hatását korlátlannak tartaná ; a lélektan bizony­sága szerint kettős korlátja van : 1. az egyéniség és 2. a külső viszonyok. Minden ember egyéniség, s ezen egyéniség mint természeti erő áll a neveléssel szemben ; erőt pedig elnyomni nem szabad. Az igazi nevelő tehát az egyé­niséget. a mennyiben megfér az erkölcsi törvénynyel, szabadon engedi fejlődni s azt tartja dicsőségnek, ha a férfiú, ki mint gyermek az ő nevelő keze alatt volt, ») X, XI (előszó), 8, 10, 165, 173, 186, 187. 402 ; XI, 64, 67, 415, 417, 422, 423, 428; XII, 59, 240, 686. •) XI, 70. ") X, 48; XI, 68, 73, 74, 374, 450.

Next

/
Thumbnails
Contents