Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

- 13 — korlátolt ismeretre vezet; ily ismeret pedig nem dönthet semmiben sem.

1) Az igaz nevelő tehát elméletet és tapasztalatot egyesít; az elmélet áthat elmét és szivet, hogy a tapasztalás, melyet csak a gyakorlati foglalkozással szerezhetni meg, annál könnyebben foghasson rajtuk ; a tapasztalásban szerezhetni meg az ügyességet, a helyes eljárásra való készséget. Ezen művészetet azonban csak az sajátíthatja el a tapasztalásból, ki már előbb megtanulta a tudományt.

2) A nevelőnek azonban méo- magasabbra kell enielÖ ö kednie; nevelői tapintatot kell szereznie. Értenie kell tehát ahhoz is, hogy bármily bonyolódott esetben, bármily viszonyok közt is gyorsan és biztosan tudjon eligazodni s a megfelelő helyes eszközt eltalálni. A nevelői művészet e magas fokára azonban csakis ugy emelkedhetik, ha a neveléstudomány alapelveivel tisztában van, ha azokat munkájában már annyiszor használta, hogy szinte vérébe ment át az ismeret s annak alkalmazása.

3) 5. Nagyot hibázna a neveléstudomány, ha a nevelés hatását korlátlannak tartaná ; a lélektan bizonysága szerint kettős korlátja van : 1. az egyéniség és 2. a külső viszonyok. Minden ember egyéniség, s ezen egyéniség mint természeti erő áll a neveléssel szemben ; erőt pedig elnyomni nem szabad. Az igazi nevelő tehát az egyéniséget. a mennyiben megfér az erkölcsi törvénynyel, szabadon engedi fejlődni s azt tartja dicsőségnek, ha a férfiú, ki mint gyermek az ő nevelő keze alatt volt, ») X, XI (előszó), 8, 10, 165, 173, 186, 187. 402 ; XI, 64, 67, 415, 417, 422, 423, 428; XII, 59, 240, 686. •) XI, 70. ") X, 48; XI, 68, 73, 74, 374, 450.