Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887
59 melyek egy darab magyar társadalmat képviselnek. A körmönfont szobaleány, ki mégsem tud csacskaságán uralkodni, a jószivü, természetes Bokros fiu, ki, midö'n becsületes heve elragadja, lesz a rábízott titok árulójává, az Öreg Bokros és különösen felesége, kit még most is könnyen elragad színésznői ambicziója, melynek meghiusulta miatt vonult vissza a színpadtól; az undok képű és lelkű, hűtlen szolga Szervácz. S ez alakok mind elmések. A gróf és szolga beszédeiben, a maga módja szerint egyaránt szikrázik Fáy kifogyhatatlan jókedve, melyet erőltetni nem kell soha s csak alkalomra vár, hogy nyilatkozzék. Az alakoskodás képezi alapmotívumát A külföldiek l) ez. vígjátékának is. E kétfelvonásos mű irányvigjáték, mint általában Fáy vígjátékai, s benne különösen a külföld szeretete, és a hazainak kicsinylése van kigúnyolva. Szilvást/ tanácsos leányát, Ilkát, Gedey fiát egymásnak szánták s a tanácsos tudva az ifj. Gedey külföldieskedését, látogatása alkalmából egész házának idegen szint akar adni s leányát is angol nő szerepére kényszeríti. De Gedey beleszeret Ilkába s midőn a csel kisül, kénytelen beismerni, hogy a magyar nők is vannak olyanok, mint a külföldiek s szívesen tesz fogadást: „Hazámat, Ilkámat becsülnöm, szeretnem, legyen ezentúl legszentebb érzelme szivemnek!" íme, így diadalmaskodik a szív által a nemzeti szeretet a téves felfogás felett! Vannak e vigjátékban irodalmi vonatkozások is. A megújított szellemi nyelv elleni visszahatást Bodor Kálmán huszárkapitány képviseli, ki avval megbarátkozni sehogy sem tud; olvasott, míg tősgyökeres magyarsággal írtak, de most nem tud boldogulni a könyvekkel, legfeljebb ha kővágói munkával le tud *) Búzavirágok és kalászok 1853. i