Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

22 uraink közül először Széchenyi fogta fel teljes mivoltjában és becsülte meg; nemcsak, hogy a tudós társaságnak vetette meg alapját, hanem mert Íróinkkal Kisfaludyval, Berzsenyivel, Vörösmartyval ugy érintkezett, hogy éreztette törekvésük közösségét: Magyarország átalakitását a haladás szellemében — és maga is az irodalom harezosai közé esküdött. Azért választá meginditandó politikai lapja, a Jelenkor szerkesztőjévé is Kisfaludy Károlyt, azután pedig Vörösmartyra vetette szemét, mig végre is Helmeczy ragadta magához a szerkesztőséget. Az irodalom és közélet e viszonyai között Fáy nem is foglalhatott más állást, mint a melyet Széchenyi és Kisfaludy K. kijeleltek — már csak tapasztalatai, önálló felfogása, egyénisége szerint sem, sőt mindakettőt sokban megelőzte. Fáy azonban nem volt arra hivatva, hogy vezérszerepet játszék a politikai mozgalmakban, nem annyira tehetségei, hanem inkább egyéniségénél fogva. 0 egyike volt azon hasznos férfiaknak, a kik a vezérek működése sikerét biztosítják a velük összhangzó működés által, az általános és magasabb elvekkel tisztában levén, a részletek kidolgozására vállalkoznak. Széchenyi világismerete és tapasztalatai által magasabban állott, Fáy a magyar élet szükségei és viszonyainak közvetlen ismerete következtében a részletekben hasznosabban dolgozhatott s éles belátását eléggé mutatj 8j clZ (l körülmény, hogy a mint fellép, átlátja az irodalmi működés szükségét a nemzeti viszonyok átalakítására s midőn alig foglalkoznak a nemzeti élet egyik főtényezőjének, a nevelésnek kérdésével, ő a korabeli nevelés két fő hiányáról egy értekezést ir 1816-ban. A könyvnek szükségét tehát ő jóval előbb belátta, mint Széchenyi s ha eddig kiadott művei nem bizonyítanák is, 1820-ban