Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

20 badipart, az adózóilép terhének könnyítését az adó és só árának leszállítása által; sürgette azonkívül az adó pontos és helyes kivetését; a megyei hivatalok ellenőrzését, a börtönrendszer javítását, őrültek háza és lelenczház felállítását; országgyülésileg akarta a nemzeti szinészetet felszabadítani az adótól, melyet az a német színigazgatónak fizetett, s kívánta, hogy a magyar színészek a német színházban szabadon játszhassanak, a színészet fentartására indítványozta a kalendáriumok és egy nemzeti folyóirat jövedelmét; de nem helyeselte az Akadémia felállítását azon körülmények között, félvén, nehogy az az orthologusok kezébe kerüljön s a megujuló harczok többet ártsanak, mint használjanak a nemzeti ügynek. Ugyanilven véleményben volt Kazinczy, Szemere Pál és mások is. Fáy még egy arany és egy fekete könyvet is indítványoz a hazafiúi érdemek és bűnök megörökítésére.

1) Ha e pontokat nézzük, látjuk, mennyire hátra voltunk még akkor, de érezzük azt is, hogy Fáy mily éles látással bírt, felismervén a legégetőbb szükségeket. Pestmegye gyűlésein egyike volt azoknak, a kik a haladó kor követelményeit megértették s leginkább tudták méltányolni Széchenyinek tevékenységét s viszont Széchenyi is Fáynak működését, a kitől ő sok eszmét átvett. Fáy maga beszéli, hogy midőn Széchenyi már zárkozottabb volt terveivel, őt bizalmával akkor is kitüntette s maga vallja, hogy Széchenyivel minden főbb kérdésben megegyezett s tiltakozik azok felfogása ellen, a kik őt bizonyos dolgokban Széchenyivel ellentétbe állítják.*) (3 maga Széchenyivel szemben így jellemzi Önmagát s a többi reformereket: „Mi Széche*) Fáy András reformtervei. Nemzet 1886. 149. 156. sz. 2) Széchenyi pestmegyei működése Budapesti Szemle 1862. XV. 88. 1.