Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

15 songások a lyrát. Fáy e szellemnek természeténél fogva ellensége volt s csak két, a Bokrétában megjelent forditásával áldozott neki, azután föléje emelkedett s azt kellő irányba téríteni iparkodott. Az ő törekvése véletlenül találkozott a Kisfaludy Károlyéval, ki 1819-től kezdve főkép vig beszélyei és drámái által a hamisítatlan magyar szellemnek s egyszersmind az érzelgés elleni visszahatásnak kifejezője lett. Mig azonban Fáy a maga törekvését megvalósíthatta, sokat olvasott és gyakorolta magát, de mégis megelőzte Kisfaludy Károlyt az elbeszélés terén, midőn 1818-ban a Friss Bokrétát s ebben a Különös végrendeletet kiadta. Megkezdi már nevelésirói működését is a Próbatétel') cz. munkájával s e téren később époly kedvvel dolgozik, mint akár a szépirodalom, akár a közélet terén. Fáy 1817-ben megvált a szolgabíróságtól s bár főbírónak akarták megválasztani, egy barátja kedvéért visszalépett s egyáltalában lemondott a hivataloskodásról, hogy minden erejét az irodalomnak s a közügyeknek szentelhesse. Kedves olvasmányain kívül még a czigánynyelvvel is foglalkozott s 1816-ban czigánygrammatikát és szótárt készített a halastavát ásó czigányok beszédje nyomán. Tréfából czigánynyelven verset is irt Szilassy László barátja és rokona névnapjára. 1819-ben a Tudományos Gyűjteményben „Párád leirása több tekintetekben" cz. czikke jelent meg. Az 1820-iki évet irodalomtörténetünk korszakos évének tekintjük, innen számítjuk a nemzeties muköltés és egyetemes emelkedés korát; de ez évkorszakos Fáy életére is. Ebben az évben ment Pestre, a hol azután élete végéig állandóan lakott, előbb a Stáczió-ut') Próbatétel a mai nevelés két nevezetes hibáiról. Pesten. 1816.