Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

ISI közben találtak a munkások esavartnyelii kést és kanalat, maihoz hasonló, de nagyobb méretű ásót, sok román- és góthstilü kulcsot, melyek majd lyukasak, majd zárt nyelüek és különböző tollszerkezetüek; több tokos és zárt nyelű s levélformáju nyílhegyet, néhány dárdavéget, kengyelt, négy élü tőrt és töredékben két élü kardot, melynek lapjai hosszant barázdáltak; sok sarkantyút, melyek majd sugaras taréjjal, majd pedig hegyes csúcsba végződő gombbal vannak ellátva. Ezen utóbbiak a régészek véleménye szerint korábbi időből származnak, mint a sugaras taréjuak. De nemcsak házi és harezi tárgyak fordultak elő, hanem ékszerek is. Két gyűrűt találtak, melyek közül egyik bronzból való és kerek fejjel bir, rajta ló-alakkal és „MF" betűkkel; a másik elefántcsontból készült és fölül, a fej helyén, harántul kiszélesül. Ezen alakhoz hasonló gyűrűt találtak vidékünkön már bronzból is. Ezek után méltán kérdezhetjük, hogy került ide az a sok kulcs és a többi tárgy ? A kulcsokra nézve lölvilágositást nyújt a tavalyi ásatás, mikor a Dunához vezető vasúti vonal kiépitésénél a munkások két, téglából épült ház alapjaira bukkantak. Ezen házak alapjai, miként az ott talált és czik-czakos díszítéssel bíró korsótöredék és téglák bizonyították, nem a közelmúltban, hanem régen, az Arpádkorszakban készültek. Másutt a földbe vert karóknak a helyei voltak láthatók. Ezen nyomok szintén egykor itt létező házak mellett tanúskodnak, melyek városunk árpádkori történelmével megegyezőleg karókból és sárral bevont vesszőkből állottak. Ezen a területen tehát hajdan házak voltak, melyek háborús időkben nyom nélkül elpusztultak, de a bennök levő vastárgyak megrozsdásodva bár, fönmaradtak. A többi fegyvernemhez tartozó tárgyak azon ellenséges népektől származnak, kik különböző időszakokban városunkat ostromolva, e területen, mint nagyon alkalmas helyen, tábort ütöttek. A történelem nem egyről tesz említést. A táborozásnak nyomait itt ugyan már rég elsimította a szántó-vetőnek ekevasa és az eső, de kijebb, hol legelő terül el, még most is kivehetni, láthatni azon sok gödröt és apró halmot, melyek mesterségesen vannak emelve. A homokgödöri területről került végre muzeumunkba az első románkori kereszt, mely külsőleg eltér a mai szokott alakoktól. Ezen érdekes példányunkon Krisztus alakja fején koro-