Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

171 azért, hogy nevüket ismertté s a versenyben iparcikkeiket föli»merhetővé és keresettekké tegyék. A fazekas bélyegére ütötte azt is, hogy azt ő készítette, saját kezével gyártotta, mint ezt a név után álló szók: feeit, oficina és manu kifejezik. De legérdekesebb ránk nézve a név betűinek összeállítása. Tévedne, ki azt hinné, hogy a név egészben volt kivésve, mint ma pecsétjeinken szokás s azt ütötték volna a még ki nem égetett s mázzal be nem vont edényre. Nem, a név betűit külön gyártották, külön egyes betűkből szedve állították össze, ugy, mint ma szokás a nyomdában és ezzel pecsételtek. Kitűnik ez a fönnebb közölt nevekből és sok más esetből, hol azt lehet tapasztalni, hogy néha egy betűvel kevesebb vagy több van a névben, mint pl. a Victornus és Maiaanus nevekben; máskor meg a betűt fordítva s nem oda illőt helyeztek bele, pl. DOWATVS, e helyett Donatus. A fazekasok nevei között vannak római és idegen hangzású nevek. (COSVRIL és CROBISO idegen nevek.) A gyűrűkön található löliratok valószínűleg igy egészithetők ki: IMPerator és MERCurius. A téglákon ismert kiválóbb férfiak: Lupicinius, Aristomenes, Terentius Aurelius vannak megnevezve; egyes légiók, melyek egykor Bregetiumban állomásoztak; sírkövünkön Marcus Aurelius Valeriánus, ki zászlótartó volt az Antóniának nevezett lovascsapatban. Még érdekesebb az előbbeni föliratos emlékeknél a következő római katonai bronz okmány, melyet Győrött, 1885-ben a Lloyd-épület alapjából akkor ástak ki, mikor ezen épületet megnagyobbították. Az okmány az épület délnyugati szögletében, körülbelül öt méternyi mélységben hevert iszapszerü anyagban. Mielőtt a munkások az őstalajt keresve jelzett mélységre ástak s diplománkra akadtak volna, már előbb különféle római eredetű tárgyakat találtak, nevezetesen agyagmécseseket, karczolt faalakkal díszített tál-töredéket, csont stílust, bronz csatot, néhány üvegtárgyat, melyeket a munkások sötétben nem látva darabokra törtek, Nerva és Hadrián-féle brouzpénzt; az utóbbi pénz azon nevezetes tényt örökítette meg, amint a császár beutazva birodalmát, Spanyolországba megérkezett (Adventui Hispániáé). Mindezek eléggé kitüntették, hogy a munkások azon rétegben ásnak, mely hajdan a földszint alkotva, római emlékekben bővelkedik,