Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

158 tűt találtak, melynek feje áttört művel, szivalakot tartó két del­phinnel és ezek alatt harántul futó barázdákkal van diszitve; vasból: gyűrűt, csatot, tűje hiányzik, széles karikát, szeget és egy merő-kanalat kaptam, melynek oldalt csatornája van, nyele pedig tokkal van ellátva. Ezek után térjünk át a homokgödöri temető színhelyére, a halottak birodalmába, hol fölsorolt tárgyainkat találták és kisér­jük figyelemmel az ásatásokat, fordult ott még egyéb is elő, ami följegyzésre méltó. Tavaly szeptemberben a Dunához vezető szárnyvonal mun­kálatainak megkezdésekor a munkások csakhamar hatalmas kő­sirra akadtak, olyanra, mely épségénél és külső diszitésénél fogva fölülmulta mindazon kősirokat, amelyek régebben ezen temető­ben napvilágot láttak. Hire nemsokára elterjedt a városban is, honnan nagyon sokan mentek ki megnézni a régi korból szár­mazó ritkaságot. A hatóság intézkedett, hogy a kősir hivatalos fölbontásáig érintetlen maradjon, hogy ugy ne járjon mint egy régebbi, melynek oldalát a munkások bedöntötték, a benne volt tárgyakat össze-vissza keverték, néhányat össze is törtek. Min­denki a körülállók közül a kősir tartalmára volt kiváncsi. És méltán, mert ha tekintjük a rómaiak szokásait, vallási meggyő­ződésüket, melynél fogva még a szegényebbek is több tárgyat raktak a halott mellé, hát még akkor az olyan előkelő, ki csa­ládtagja részére messze földről hozatott kőkoporsót, mennyi drá­gaságot helyezhetett bele. A kősir anyaga mészkő és mint szerkezete elárulja, nem a közelebb fekvő almás-süttői, hanem a sopronmegyei, margitai bá­nyából való, melyet már a leletek bizonysága szerint a rómaiak is bányásztak és messze földre szállítottak. Végre kellő munkaerővel rendelkezve, hozzá lehetett fogni a hatalmas födőlap leemeléséhez; utána föltárult a sir belseje, hol általános meglepetésünkre^ hanyatt fekvő női vázon kivül egye­bet mitsem láthattunk. Ékszereknek és edényeknek se hire, se hamva nem volt, legalább kezdetben nem voltak láthatók, mert a homok, mely egykor a födőlap rátételekor a sirba hullott, telje­sen betakarta, befödte a két kis üvegedényt, melyek mindkét ol­dalán a váz vállai mellé voltak fektetve. A váz hanyatt feküdt ; kezei nem a mellre, hanem a test mellé voltak helyezve; a fej a sir aljából kiemelkedő polczon, mintegy vánkoson volt, melyről

Next

/
Thumbnails
Contents