Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

Az 1884—1888-ig szerzett régészeti tárgyaknak ismertetése s azok lelethelyei. Több éve már, hogy értesítőnkből a régészeti rész kimaradt; egyéb szakba vágó értekezések annyira igénybe vették szabad lapjait, hogy muzeumunk ujabb tárgyainak ismertetését ki kellett hagynom s a gyarapodást csak röviden, statisztikai táblázatban tüntethettem ki. Ezen adatok szerint muzeumunk minden évben elég örvendetesen gyarapodott. A szerzett tárgyak között voltak ujabb fajok, de voltak olyanok is, — nagyobb számmal, — milyeneket már azelőtt is találtak s azért a területünkön élt népek történetéhez semmi ujabb adattal nem járultak; de mégis összegyűjtöttük ezeket is és nem hiába, mert a talált tárgyak nagyobb számával annál jobban, szembeötlőleg kitüntethettük, hogy az idők folyamában megyénkben melyik telep volt lakosainak számarányára nézve legnagyobb. Ezen adatok, melyek a hiányzó irott emlékeket, történelmű forrásokat pótolják, Győrt, vagy miként az ó-korban nevezték : Arrabonát megyénk telepei közül nagyban kiemelik s már a régi korban vidékünknek központjává s aránylagosan legnagyobb és legnépesebb városává teszik. Annyi régiség sehol sem fordul elő Győrmegyében, mint Győrváros területén. Igaz. nem szabad felednünk, az ásatások is sehol sem szoktak oly nagymérvűek lenni, mint Győrött; házak épitése, csatornák készítése, földlehordás, homokbányák nyitása, mind kedvező alkalom arra, hogy a földbe temetett tárgyakhoz az ember hozzáférhessen s azokat napfényre hozza. De másrészt, ha tekintetbe vesszük a természeti viszonyokat, melyek mindig nagy szerepet játszottak, még az ősembernél is a letelepedés helyének megválasztásánál, azok sehol sem oly kedvezők, mint ismét a mi városunk területén. Az itt egymásba ömlő folyók, halakban bővelkedő vizek, a szárazföldünket elboritó nagy erdőségek számos vadja, mind olyan kedvező tényezők,