Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

irányozni, hogy a tehetősebb növendékekben az önmunkásság kifejlődjék. Xz első fokú nevelésre nézve szükségesnek tartja még a kisdedóvókat, a melyeknek czéljuk nem tanitani, hanem a szülőket helyettesíteni. „Czélom — mondja Fáy

r e munkája bevezetésében —nem terjed tovább, mint oly egyszerű, természet- és tapasztalatim átnézetét adni a nevelési rendszernek, mely tudományosan nem képzett, de józan eszű és jámbor szülőknek is biztosabb kalauzul szolgálhasson gyermekeik nevelése körüli teendőikre nézve." (6. 1.) Ez egyszerűség, természetesség, tapasztalathűség s gyakorlatiság képezik Fáy e nembeli tevékenységének legfőbb jellemvonásait. A mit oly nagyon sürgetett, annak valósulását már nem érhette meg. Csak 1875-ben állíttatott fel a felsőbb tanitónőképző-intézet s bár az ujabb különféle leányiskolák és képző-intézetek nem is az ő terve szerint állíttattak fel, ez nem az ő elvei helytelenségét, hanem azt mutatja, hogy korunk még nem elég gyakorlati szellemű s Fáy elveit nem tudta kellő méltánylatban részesíteni. Fáy még késő öregségében sem mondott le kedves foglalkozásáról s mintegy kipótolni óhajtván azon hiányt, mely nevelészeti működésében az által mutatkozott, hogy a figyermekek neveléséről és oktatásáról inkább csak mellékesen szólt, 1858-ban közrebocsátotta a Halmay-család és 1860-ban Oskolai és házi növendékélet cz. műveit „erkölcsi és tudományos olvasmányul", „nevendékek és nem nevendékek számára." Fáy nem volt megelégedve azon tudományos és erkölcsi olvasmányokkal, amelyeket a haza növendékei fordításban vagy eredetiben addig nyertek s agg kora és gyenge látása daczára is megkísérli oly könyvet nyújtani, a mely az eddigiek hiányaitól ment legyen. A növendékek eddigi olvasmányai csak ?

)encyclopaediai rhapso-