Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

120 keltett. Fáy 1840-ben választatván a superintendentia ülnökéül, a különböző gyűlésekben, magánérintkezésekben, ezikkekben (Értekezések, czikk az unióról stb.) iparkodik népszerűvé tenni mindkét eszmét. Azonban a főiskola terve egyelőre a közbejött mozgalmas évek miatt, nem valósulhatott, az unió pedig végleg elmaradt. Ezt az 1841-iki gyűlésen penditette meg gr. Zay Károly s hévvel védte Fáy. Egy ideig ment is a dolog. Vegyes választmány alkottatott, a melynek Fáy is tagja volt, 1842-ben gyűlést is tartottak, mely Fáyval az unioterv elkészítésére kisebb 4 tagból álló bizottságot küldött ki. A tervet Fáy szerkesztette s magyar, német és tót nyelven kinyomatva szétküldetett. Azonban hiába, az egységesítés sok mindenféle belső és külső akadályok miatt dugába dölt, de Fáy szép, nemesen gondolkodó, vallásos lelkének el nem enyésző bizonyságát képezi. Fáy összes társadalmi, közéleti, irodalmi tevékenységének alapelve volt, hogy „a törvénykönyv alapja a népnevelés, ennek pedig alapja a nőnevelés.

1)" A büntető törvénykönyvnek az erkölcsök javítására semmi hatást sem tulajdonit nevelés nélkül; de nem azon országgyűlési határozatoknak sem, a melyeket a nyelvre és nemzetiségre nézve egy század-negyed alatt hoztak. Addig nem leszünk magyarok, mig rangosabb és vagyonosabb nőinket idegen nemzetiségű nők nevelik, házi nyelvül és társalkodásra idegent használnak, a műveltséget idegen szokások majmolásában keresik és nemzeti szellemben nem növekedvén, a hazai élet hiányait nem javitani törekesznek, hanem ürügyül használják arra, hogy magukat kötelességeik alól kivonják. A nevelés főelvei: a természetesség és egy arány osság, az általános emberin kivül a nemzeti szellemben s a nemre Tervvázlata stb. Életképek, 1846. I. 545, 1.