Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

120 keltett. Fáy 1840-ben választatván a superintendentia ül­nökéül, a különböző gyűlésekben, magánérintkezések­ben, ezikkekben (Értekezések, czikk az unióról stb.) iparkodik népszerűvé tenni mindkét eszmét. Azonban a főiskola terve egyelőre a közbejött mozgalmas évek miatt, nem valósulhatott, az unió pedig végleg elmaradt. Ezt az 1841-iki gyűlésen penditette meg gr. Zay Ká­roly s hévvel védte Fáy. Egy ideig ment is a dolog. Vegyes választmány alkottatott, a melynek Fáy is tagja volt, 1842-ben gyűlést is tartottak, mely Fáyval az unioterv elkészítésére kisebb 4 tagból álló bizottságot küldött ki. A tervet Fáy szerkesztette s magyar, német és tót nyelven kinyomatva szétküldetett. Azonban hiába, az egységesítés sok mindenféle belső és külső akadá­lyok miatt dugába dölt, de Fáy szép, nemesen gondol­kodó, vallásos lelkének el nem enyésző bizonyságát képezi. Fáy összes társadalmi, közéleti, irodalmi tevékeny­ségének alapelve volt, hogy „a törvénykönyv alapja a népne­velés, ennek pedig alapja a nőnevelés. 1)" A büntető törvény­könyvnek az erkölcsök javítására semmi hatást sem tulaj­donit nevelés nélkül; de nem azon országgyűlési ha­tározatoknak sem, a melyeket a nyelvre és nemzeti­ségre nézve egy század-negyed alatt hoztak. Addig nem leszünk magyarok, mig rangosabb és vagyonosabb nőinket idegen nemzetiségű nők nevelik, házi nyelvül és társalkodásra idegent használnak, a műveltséget ide­gen szokások majmolásában keresik és nemzeti szellem­ben nem növekedvén, a hazai élet hiányait nem javitani törekesznek, hanem ürügyül használják arra, hogy ma­gukat kötelességeik alól kivonják. A nevelés főelvei: a természetesség és egy arány osság, az általános emberin kivül a nemzeti szellemben s a nemre Tervvázlata stb. Életképek, 1846. I. 545, 1.

Next

/
Thumbnails
Contents