Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

84 egyezik. E monda aztán a nép emlékezetében századról-századra ; hol csonkult, hol bővült, sőt a változott hitrézettel maga is átalakult s hova tovább ujabb s ujabb korba tétetett át." 1 Toldy ez I alaptalan nézetét Kemény Zsigmond 1854-ben, pusztán csak azon adatok alapján, a melyeket Ilosvai költeménye nyújt, megczáfolta s a lángész belátásával kimutatta, hogy Toldinak élő alaknak kel- , lett lennie, részletesen kifejti, hogy „először Toldi Miklós a helyett, j kogy csak jelképes személy volt volna, oly határozott egyéniség, hogy másodszor, ép ennélfogva a tetteiről kerengő mondakört a nép nem olvaszthatta egészen saját szellemébe s költészetével nem alakíthatta át teljesen. Fönnmaradtak némely jellemvonások Toldiból, melyeket a nép ugy látszik emlékezetébe vésett s eszményítés nélkül szállított hozzánk s tulajdoníttatnak neki oly tények, melyek annyira ellenkeznek a nép költői felfogásával, hogy históriai adatoknak tekinthetők." 2) Hogy e históriai adatokat s azon tényeket, a melyek népköltészeti jellemmel birnak, láthassuk, nézzük, mit mindent énekel a jó Ilosvai Toldi Miklósról. Szorosan ragaszkodunk az elsorolásban Ilosvai előadása folyamatához. Toldi Miklós született Nagy-Faluban 1320-ban. Erős, vastag gyermek volt kicsi korában. Toldi Lőrincz öregebb fia, Miklós bátyja, György, Károly királyt, szolgálja, Miklós pedig otthon van nyjával, „lát minden dologhoz az béres szolgákkal", nagy malom- I köveket emelget mindenek bámulatára. Egy alkalommal, midőn György Budáról szolgáival haza jött, Miklós ve'ük a rudhányásban s kőhajigálásban versenyzett s le is győzé őket, a miért bátyja gyakran megfeddé. Miklós megölte bátyja egyik szolgáját, s azért bujdosott az éren és nádon, de bátyja megkegyelmezett neki. Majd Laczfinak nyomóruddal nrutatja meg az utat Budára. Ismét gyilkosságba esik, bujdosik, Pestre vetődik, hol a „fene" bikát megfé- j kezi s a mészárosoktól jutalmul sok májat kap. Majd a mészárosoknál szolgál, majd a király konyhájában kap szolgálatot, de azért a vitézekkel rudhányásban versenyez s nagy ereje a királynak feltűnik, a ki megértvén dolgát, megkegyelmez neki s bátyjának levelet irat, hogy öcscsét ne tartsa otthon. György megfeddi ugyan Miklóst, de azért két lóra „szert tesz" neki s szolgálatra kényszeríti. Miklós felment Budára, a hol ujudvar volt. Megszánván az 1 Magyar költészet története, 89—90. 1. 2 Tanulmányok, II. k. 158. 1.