Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

73 várt laktában, nagy buvában, hideg szobában gyakran fú körmébe", forró fohászszal fordul a magyarok Istenéhez, hogy fordítsa meg nemzete szerencséjét a pogány ellen s veszítse el „az fene terekeket." Ekkor írja Budai Ali basa históriáját és Ördög (Teuffel) Mátyás veszedelmét, a melyet ez imával végez : Sok dicséretet hogy tenéköd mondhassunk, Az te szent igédben hallgassunk, tanuljunk, Jámbor életünkkel benne mi megtartsunk, Te szent országodban veled öszve vigadjunk. Ezután irja Egervár viadaljáról énekét (1553.) Kassában, „nagy betegös voltában egy füstös szobában, hol vigan iszik szikszai jó borában". Ez énekben a lantos vallásos érzülete és loyalitása legtöbbször nyilatkozik. Eger diadalmas védelmének elmondását avval kezdi, hogy a magyarok Istent imádjanak és neki a diadalért hálát adjanak, különösen a kik Tiszán innen lakoznak, mert „az terek császár megszégyenülését nem emberi erő, hanem az Úristen hatalma mivelé" ; a szikszai gyűlés szüklelkü válasza után is, mely a segítséget megtagadja, a várbeli nép nem csügged, „mert bizodalmuk vala csak az Krisztusban", s e bizalom győzelemre is vezeti őket, mint ellenkezőleg a bizalom, hit hiánya s a bűnök okozták a szegedi veszedelmet. Egerben a hadnagyok is annyira el voltak telve vallásos lelkesedéssel, hogy ők maguk biztaták, taníták a vitézeket „szép beszédekvei", mert prédikáló pap nem volt közöttük s hogy sokszor szorult helyzetbe jutottak, igy magyarázzák : a hatalmas Isten nem akarja, hogy a töröktől megszabadulásukban azért bízzanak, mert van puskaporuk, népük stb., hanem bízzanak az ő irgalmas voltában s azért Porfelgyulás, áruitatás történék, Ez is a mi jó szerencsánkra esék •, Mert az mi lehetetlen embereknek, Lehetséges bizon az jó istennek. Oly igen bizjunk csak urunk Jézusba, Hatalmasságába, szabadulásba, Azután királyba és ez országba, Kik most jönnek segétségül táborba. A vitézek szorongattatásukban gyakran alázatosan imádkoznak : nemcsak a hadnagyok bátoritják őket Isten igéjével, hanem a jámbor egri püspök is, „éjjel nappal Istenhez imáda, misemondásokkal óhít vala. egri vitézekért imádtat vala" ; a király maga