Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

65 Lakóhelye lön Duna mentében, Pest ellenében fenn egy hegyben. Arról nevezték ott az várost Duna mentében kincses Budának. Toldy azt hiszi, hogy ez népmonda közvetlen követésére látszik mutatni, holott első pillanatra feltűnik, hogy nem lehet más mint tudatlanság vagy tévedés, s hozzávehetjük még Szilády azon valószínű véleményét, melyre e töredék s a Pannónia megvételéről szóló ének összehasonlítása után jutott, hogy „itt azon két lehetőségre gondolhatunk, hogy a „Pannónia megvételéről" szóló ének mai szövege Csáti Demetertől szái'mazik s e három strófával kiegészítendő, vagy pedig, hogy Csáti D. a maga nagyobb részében elveszett (?) énekének szerzése közben azt annyira szeme előtt tartotta és követte, a mennyire csak valamely tárgy folytatólagos versbe szedésekor az előttünk már készen fekvő részt követni és másolni lehet".

1 A „Tatárjárás" nagyszerű eposzi tárgyról Temesvári János keze alatt szintén csak verses krónika lett, illetőleg Bonfini előadásának kivonatolása döczögő versekben, helyenkint vonatkozással a kor viszonyaira, moralizálással s buzdítással az egyetértésre; Nagy Bánkai Mátyás pedig, ki Toldy szerint nagyszombati reform, pap vagy mester, vagy mindkettő volt, Székely István krónikája szerint készítette a maga verses krónikáját: „História az vitéz Hunyadi János vajdáról 157-t. Debreczen", könnyen folyó versekben, a melyekkel nagy ellentétet képez a Heltai által „nem Bontiniusból csak, hanem az igaz históriából egybegyütetett és egybeszereztetett" rész, Hunyadi János származásáról Zsigmond királytól és Morzsinai Erzsébettől, melynek nemcsak gyarló verselése, hanem még gyarlóbb magyarsága, „minden kornak hirdetik Heltai vakmerőségét, melylyel magyar verselésre adta magát". Mátyás király és tettei, sajnos, nem mondhatjuk, hogy lelkesítette a lantosokat, csak tárgyat szolgáltatott nekik. Mátyás egész uralkodásáról Görcsöni (Gosárvári) Ambrus deák kezdett egy krónikát 1567 előtt, a melynek mintegy folytatása és befejezése a Bogáti Fazekas Miklós krónikája 1576. Ezekhez járul Valkai András király-krónikája (Kolozsvár 1567., 1576.), mely a magyarok történetét adja vázlatosan a szerző koráig. A kenyérmezei ütközetet pedig két lantos énekelte meg, az egyik, kinek nevét nem ' R. M. K. T. H. k. 372. 1. 5